2014. január. 06. 14:44 MTI Utolsó frissítés: 2014. január. 06. 14:43 Kult

Meghalt Nagyvárad festője

Kristófi János tájképein elsősorban Nagyvárad urbánus városrészleteit örökítette meg. 89 éves korában érte a halál.

Életének 89. évében meghalt Kristófi János festőművész - közölte hétfőn a művész családja.

Kristófi János 1925. december 15-én született a Bihar megyei Monospetriben. Gimnáziumi éveit Nagyváradon és Szilágysomlyón töltötte. Kolozsváron érettségizett 1946-ban. 

1949-ben tehetségkutatók biztatására jelentkezett a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet orgona és festészet tanszékeire, mindkettőre felvették. Ő a festészetet választotta, ahol mesterei Abodi Nagy Béla, Kovács Zoltán, Petre Abrudan és Mohy Sándor voltak. 

1954-ben végzett az akkor már Ion Andreescu nevét viselő Képzőművészeti Intézetben. 1955-ben került a nagyváradi Népi Művészeti Iskolába, ahol harmincegy éven át tanított festészetet. Nemzedékeket indított el a művészi pályán, nevelt művészetszeretetre. 

Tájképein elsősorban Nagyvárad urbánus városrészleteit örökítette meg. Műveit megannyi egyéni tárlaton állították ki Romániában, Magyarországon, Ausztriában és Svédországban és Németországban. 

Tagja volt a Barabás Miklós Céhnek, illetve a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének. Nagyváradnak, és Monospetrinek is díszpolgárává választották. Megannyi szakmai elismerés mellett 2002-ben Pro Partium-díjjal, 2011-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. 

Egyik méltatója, Banner Zoltán szerint Kristófi János egy időben volt utóda és kortársa a klasszikus nagyváradi festőknek, városának pedig hűséges polgára és krónikása.

Kristófi Jánost szerdán 15 órától temetik Nagyváradon, a városi temető Steinberger kápolnájától.

hvg360 Pálúr Krisztina 2025. január. 06. 19:30

„Nem tudtam, mi a baj velem” – sok nő számára jött el a megváltás azzal, hogy kiderült, az ADHD nem válogat a nemek között

Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.