Az újraegyesített Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria első, nemzetközi kölcsönzésen alapuló nagy tárlata nemcsak megismerteti az impresszionizmust és a posztimpresszionizmust az érdeklődőkkel, hanem tágabb kontextusba helyezve rávilágít a kapcsolódási pontokra a kelet-közép-európai törekvésekkel is – hangoztatta a tárlatot megnyitó beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Hozzátette: az MNG történetében még sohasem volt ilyen átfogó kiállítás, ahol együtt lettek voltak az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus legkiválóbb magyar és francia festői. A "Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai. Impresszionista és posztimpresszionista remekművek a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből" című kiállítás az év egyik legfontosabb kulturális eseménye a Szépművészeti Múzeum Schiele műveit bemutató tárlata mellett, "két ilyen igazi magaslatot építeni komoly emberi és művészeti teljesítmény" – fogalmazott a miniszter.

James S. Snyder, a jeruzsálemi Izrael Múzeum igazgatója emlékeztetett arra, hogy a jeruzsálemi Izrael Múzeum és a budapesti Szépművészeti Múzeum együttműködése nem újkeletű. A jeruzsálemi múzeum anyagából láthatott kiemelkedő alkotásokat a budapesti közönség 2009-ben A Szentföld öröksége című tárlaton, majd az Esterházy-gyűjtemény válogatott grafikái vendégszerepeltek Izraelben. 

Gergely Mariann kurátor rámutatott arra, hogy a koncepció szerint a magyar és francia alkotók képeit egymással szemben, párhuzamosan futó installáción helyezték el kronológikusan és tematikusan elrendezve, a művészettörténet stílus- és eseménytörténeti narratíváját követve.

Ebben a térbeli párhuzamosságban meglepő stilisztikai, motívumhasználati, technikai hasonlóságok, összecsengések fedezhetők fel, és tényleges inspirációk, konkrét hatások, közös művészeti aktivitások, tudatos eszménykép választások váltak nyilvánvalóvá. Így rendeződött egymás mellé, mintegy felütésként Monet Virágzó szilvafák (1879) és Szinyei Merse Pál Virágzó almafák című festménye, vagy kerültek egymással szembe francia preimpresszionista kompozíciók Mészöly Géza festményeivel és Mednyánszky misztikus tájképeivel. 

A posztimpresszionista korszak francia óriásai, Gauguin, Cézanne és Van Gogh már közvetlen hatással voltak a magyar művészekre, így Rippl-Rónai egy adott pillanatban az installáció francia oldalára, míg a neves inspirátor, Cézanne a magyar térfélre került.

Szintén péntektől látogatható az Akvarellek, rajzok és grafikák a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című grafikai kamaratárlat, amely az impresszionizmus rajzművészetéhez vezető, illetve az onnan továbbvivő út néhány jellemző állomását, mozzanatát mutatja be akvarelleken, rézkarcokon, litográfiákon, szén- és ceruzarajzokon.

Mindkét kiállítás október 13-ig várja a látogatókat.