A Quimby egy korábban betiltott regényhez adta a nevét
A Budapest Bábszínház legfrissebb darabjában, a Semmiben jelenik meg a Quimby zenéje. Az előadás egy korábban betiltott dán regényből, a Semmiből született.
Hoffer Károly rendezésében tartott kedden ősbemutatót a Budapest Bábszínház a korábban betiltott dán regény, a Semmi adaptációjából. Az előadás a Quimby zenei világát is megidézi.
A darabban hallható a Homo defectus, Az otthontalanság otthona, a Magam adom, a Pedofíling, a Don Quijote ébredése, illetve egy olyan dal, amelyet kifejezetten ehhez a produkcióhoz írt Kiss Tibi. A zenész több alkalommal benézett a próbákra, ötleteket adott, és segítette az előadásban zenélő színészeket.
Tiltott műből kötelező olvasmány
Janne Teller regényét már megjelenésekor, 2000-ben betiltották Dániában, majd egy évvel később, a dán kulturális minisztérium Gyermekkönyv-díjának elnyerése után kötelező olvasmánnyá tették.
A történet szerint egy nyolcadikos fiú egyszer csak feláll az iskolában, és kijelenti: "Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá." Elhagyja a tantermet, felmászik egy szilvafára, kivonul a társadalomból. Úgy érzi, nem akar felnőni, nem akar beilleszkedni a társadalomba, nem érdekli a jövő. Osztálytársait megdöbbenti Pierre Anthon viselkedése, ezért elhatározzák, hogy bebizonyítják, van az életnek értelme - összegzi a történetet a szinhaz.hu.
Ihlető
Kiss Tibor a Bábszínház blogján azt nyilatkozta: a könyvet olyan jónak tartja, hogy ha lett volna ideje és lehetősége, akár konkrét zenei anyaggal is előállt volna. "Ihletőnek tartom a regényt, érvényes dolgokról szól" - tette hozzá.
A Budapest Bábszínházhoz korábban is különleges kapcsolat fűzte: "a nagymamám itt volt nyolc vagy tíz évig ruhatáros. Majdnem mindig, amikor Budapestre jöttünk a szüleimmel, meglátogattuk a nagyit, aki a szomszéd Rózsa utcában lakott. Mivel gyerekként csak a környező utcákban játszhattam, sokszor elkísértem őt a munkába. Később a Képzőművészeti Egyetemre jártam, ami gyakorlatilag farszomszédja a színháznak."
Korábbi színházi munkáiról azt mondta: "Volt, hogy használták a zenéinket, volt, hogy konkrétan egy előadáshoz írtunk dalokat, volt, hogy játszottunk egy előadásban. A Centrál Színházban, Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című darabjában például több, mint négy évig, előtte egy másik Shakespeare-darabban és a Kolibri Színházban, Az ördög éve című darabban használtak fel néhányat a számaink közül, illetve oda egy-két dalt írtunk is. Soha nem utasítottunk el színházi felkérést."
A zenész azt is elárulta, ha ő állíthatta volna össze a darab zenei anyagát, akkor lett volna benne Hiperkarma, Kispál és a Borz és Balaton is.