Kult MTI / hvg.hu 2012. augusztus. 01. 15:19

Megvenné és hazahozná a Seuso-kincseket egy magyar gyűjtő

Még az idén hazakerülhet a vélhetően az egykori Pannoniából származó Seuso-kincs. A késő római kultúra egyik legértékesebb ezüsttárgy-együttesét Zelnik István műgyűjtő, a nevét viselő budapesti aranymúzeum tulajdonosa vásárolná meg. Az állam továbbra is a kincsek tulajdonosának tekinti magát, de a kormány kész lenne tárgyalni a műkincsek sorsáról.

„Zelnik úr ügyes volt”

Zelnik István interjúiban elbüszkélkedik, hogy diplomáciai mentességét felhasználva hogyan utaztatott aranytárgyakat az Európai Unión belül és Svájc határain át, úgy, hogy végül az eltérő szabályozások következtében importengedély került a gyűjteménnyé formált darabok mellé - írja legfrissebb számában a HVG. Szakmai körökben sokan ma is úgy vélik, Zelnik és az ő Aranymúzeuma megtestesíti azt, ami ellen a kulturális örökség védelmére szerződött szakértők és szervezetek évek óta küzdenek. Számosan elnézőek e módszerekkel, mert ámulatba ejti őket a szép tárlókba rendezett impozáns gyűjtemény. Arra azonban ritkán van példa, hogy egy ország kulturális kormányzata múzeumi rangot adjon összeügyeskedett kollekciónak, ezzel kvázi legalizálva a gyűjtési módszert is. Márpedig Magyarországon ez történt.

Az eddig 14 darabosként ismert leletegyüttes eddig lappangó 15. darabját - egy Hadrianus-portréval díszített, több mint 8 kilogrammos ezüsttálat - is megvásárolná a múzeumtulajdonos - mondta Zelnik István szerdán. 

Felidézte, hogy másfél éves nyomozást folytatott és nemzetközi szakértők és ügyvédek bevonásával sikerült megtudnia, hány darabból áll a Seuso-kincs, kik a tényleges tulajdonosai, hol találhatók a tárgyak, és megvásárolhatók-e. A vételárról Zelnik István nem közölt részleteket, az Index szerint azonban több tízmilliárd forintos nagyságrendről van szó.

"Feltehető, hogy sok apróbb darab - például evőeszközök, poharak - is tartozhatott a készlethez. Ezek nem bukkantak fel az akkori nyugati műtárgy-kereskedelemben, de talán feltűnhetnek a következő időszakban, ha nyilvánosságra kerül, hogy a Seuso-kincsegyüttes hazatért" - vélekedett a műgyűjtő.

hvg.hu archív

Zelnik István szerint azonban igazából akkor lehet "hazatérésről" beszélni, ha bizonyítható lesz, hogy kétséget kizáróan a mai Magyarország területéről származik a lelet; ez még hosszú tudományos kutatómunkát igényel. A műkincsnek külön múzeumot hozna létre. Jelenleg hat palota eladó az Andrássy úton az Oktogon és a Hősök tere között, ebből három-négy alkalmas lehet arra, hogy benne egy új Seuso Múzeum létesüljön - jegyezte meg.

Ez a világ legjelentősebb késő római kincslelete, ezért egy önálló múzeumot is lehet rá alapozni, amelyet a Budapestre érkező turisták többsége is felkeresne. Ezt lehetne kiegészíteni az 1-5. századi ötvösművészetet bemutató arany- és ezüsttárgyakkal, - érmékkel, esetleg egyéb, a kort idéző tárgyakkal, szobrokkal, amforákkal - és létrehozni egy Seuso Múzeumot a legjobb magyar és külföldi szakemberek bevonásával - szólt saját forrásból megvalósítani kívánt terveiről.

Mint hozzátette, a sok milliárdos befektetéshez a magyar állam hozzájárulása is szükséges, Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a vélhetően Polgárdi mellett előkerült kincset, ezt az igényét azonban az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie. Amennyiben az állam vállalná, hogy ideiglenesen lemond követeléséről, és nem kobozza el a Seuso-kincset, Zelnik István végrendeletében Magyarországra hagyná azt.

hvg.hu archív

Beszámolója szerint a műgyűjtő a kérdésről a "legmagasabb szinteken tárgyalt", a kormánytól azonban egyelőre nem kapott konkrét visszajelzést.

Zelnik István további terveiről azt mondta, jelenleg folyik a tulajdonában álló Magyar Indokína Társaság konszolidációja, ezért a napokban 249 millió forinttal megemelte a társaság alaptőkéjét. "Ezt a konszolidációs folyamatot szeptember végére szeretném lezárni, ha ez megtörtént, akkor kerülnek érdemben terítékre a következő nagy projektek" - fűzte hozzá.

Már elindult az esetleges Herendi Múzeumhoz kapcsolódó első önálló vándorkiállítás anyagának feldolgozása. "Ez nem lesz más, mint a gyűjteményemben található mintegy ötszáz Herendi bonbonniére, szelence és porcelándoboz tudományos igényű, de egy vándorkiállítást előkészítő feldolgozása egy önálló kötetben. Ez a munka várhatóan jövő tavasszal lesz készen" - közölte.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Zelnik mai nyilatkozataira reagálva azt közölte, hogy a magyar állam a Seuso-kincsekkel kapcsolatban továbbra is tulajdonosnak tekinti magát. A kultúráért felelős államtitkárság jelezte, hogy a műgyűjtő a kormányt és az államtitkárságot ebben az ügyben eddig hivatalosan nem kereste meg.

"Ugyanakkor a kormány nyitott minden komoly és tisztességes szándékú, az ország érdekeit szem előtt tartó műgyűjtővel és műkereskedővel a Seuso-kincsek vagy más, a nemzeti kultúra szempontjából meghatározó műtárgyak és leletegyüttesek sorsáról érdemben egyeztetni" - tette hozzá a közlemény.

hvg360 Ballai Vince 2024. december. 23. 17:30

150 millió légy egy csapásra – indul az első hazai lárvagyár, amelyről Áder János is szuperlatívuszokban beszél

Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.