Könnyű elsőként rávágni, hogy mi másra, mint a kovászos uborka elkészítésére. Másodjára említenénk a tökfőzeléket. S aztán?
Az egyik legjellegzetesebb ízű és illatú zöldfűszerünk a kapor, ami éppen markáns tulajdonságai okán meg is osztja rendesen a konyhai népeket. Egyesek rajonganak érte, míg mások méla undorral tolják el a tányért, ha kapor zöldell a mártásban, és elég messzire lehet őket űzni az asztaltól.
Na, nekik aztán hiába magyarázzuk, hogy a kapor több tucatnyi gyógyító hatását már az ókori egyiptomi írások is számba veszik, és nagyra tartották a görögök meg a rómaiak is. Bár bizonyára köztük is akadt, akinek nem volt kedvére való. Az nem ette meg, viszont vajákolásra használta: boszorkányűzésre alkalmatos növénynek tartották. Fortyogtatták gonosz varázslatok, átkok megtörésére, szerelmi bájitalok főzéséhez is.
A Bibliában is megemlített zöldfűszer a feltételezések szerint a Földközi-tenger mellől és Nyugat-Ázsiából származik, Európában pedig a középkortól használatos. Időközben más álneveken is próbált besettenkedni a konyhákba, úgy is mint kerti kömény vagy uborkafű.
Amúgy a természetgyógyászok manapság is az egyik legsokoldalúbb gyógynövényként lajstromozzák. Mondván, illóolajai különösen jó hatással vannak az emésztőrendszer izmaira, ezért szinte mindenféle gyomorbántalomra kiváló. Antimikrobiális hatása vetekszik a fokhagymáéval, így sebgyógyításra is nagyszerűen használható. Serkenti a tejképződést, fokozza az agyműködést, csökkenti a vércukorszintet, de a tumort megelőző hatása is ismert (lassan már mindenről elmondják ezt, jó lenne megtudni, hogy minek nincs ilyen jótékony képessége…).
Természetesen a nyersen fogyasztott kapor tartja meg leginkább áldásos hatásait. A benne található A-, B- és E-vitaminok, valamint rengeteg ásványi anyaga – mint a kalcium, a vas, a réz, a magnézium, a cink, a foszfor, és különböző folsavak – így hasznosulnak leginkább. De azért kevés embert tudunk elképzelni, aki leül az asztalhoz elrágcsálni egy csokor kaprot.
A konyhában mint fűszernövényt igencsak sokféle étel ízesítésére használhatjuk. Az uborkafű elnevezés már maga is arra utal, hogy mindenféle uborkás finomság – leves, saláta, savanyúság – elmaradhatatlan kísérője. A kovászos uborkát most nem dobjuk fel csak úgy hanyagul, testhezálóbb nyári megjelenést kap majd. És igen, a tökfőzelék egyenesen elképzelhetetlen kapor nélkül, nem véletlen, hogy ha boltban gyalult tököt vásárolunk, szinte mindig ott zöldell mellette egy csokor kapor is. Kiválóan harmonizál még a burgonyával, gombával, tojásos ételekkel. Készíthetünk vele egyszerű fűszervajat sültekhez, és a kaporral kiötlött mártások ideálisan simulnak a legtöbb fajta halhoz, fehér húsokhoz, húsgombócokhoz is. A legütősebb párost azonban a túróval alkotja, akár édesen, akár sósan.
A kapor jellegzetes ízét és illatát illóolajai adják. Főzéskor, sütéskor sokat veszít erejéből, így bármilyen fogást is készítsünk vele, mindig csak az utolsó fázisában adjuk az ételhez, különben füvet is kaszálhatunk helyette. Ha hosszabb időre frissen akarjuk tartani – már pedig a szárított változat helyett inkább ezzel érdemes variálni -, akkor vizes ruhába csavarva tartogathatjuk két-három napig. Nagyobb készleteket halmozhatunk fel, ha felaprítva, kis zacskókba, vagy jégkocka tartóba porciózzuk, és lefagyasztjuk a mélyhűtőben.
Kapormártás
2 nagy csokor kapor
4 dl tejszín
½ dl fehérbor (elhagyható,de nagyon ajánljuk)
5 dkg vaj
só
bors
frissen őrölt szerecsendió
1 citrom reszelt héja
1/2 citrom leve
A vajat felolvasztjuk, majd megfuttatjuk rajta az egészen apróra vágott kaprot. Felöntjük a tejszínnel, összeforrósítjuk, majd hozzáadjuk a bort és a fűszereket. Adunk még neki pár percet a tűzhelyen, míg kicsit besűrűsődik.Kóstoljuk, ízlés szerint tovább fűszerezzük. Ha éppen átmeneti, kánikulai vega állapotban leledzünk, hús helyett újkrumplira,gombára,halra is boríthatjuk,
Kapros-juhtúrós csirkemell
2 csirkemell vékonyra szeletelve
10 dkg vaj
15 dkg juhtúró
2 paradicsom, karikára szelve
25 dkg reszelt ementáli sajt
1 nagy csokor kapor, apróra vágva
só
bors
A csirkemelleket vajon hirtelen megsütjük, majd áthelyezzük egy jénai tálba. Rámorzsoljuk a juhtúrót, meghintjük a kaporral, sózzuk, borsozzuk. Rászórjuk a reszelt ementáli sajtot, és a tetejét paradicsomkarikákkal borítjuk be. Letakarjuk alufóliával, és 180 fokos sütőben kb. 30 perc alatt pirosra sütjük.
Kapros-túrós lepény
A tésztához:
30 dkg liszt
14 dkg vaj
2 tojássárgája
tejföl
só
Töltelékhez:
40kg túró
8 dkg vaj
2 tojásfehérje kemény habbá verve
1 tojássárgája
2 nagy csokor kapor apróra vágva
1/2 evőkanál cukor (ízlés szerint elhagyható)
só
A lisztből, vajból, tojássárgájából tésztát gyúrunk, annyi tejfölt adva hozzá, hogy jó lágy tésztát kapjunk. Kinyújtjuk ujjnyi vastagra és egy 20x30 cm-es kikent tepsit kibélelünk a tésztával úgy, hogy a széleit felhajtva peremet hagyjunk. A töltelékhez összedolgozzuk, a hozzávalókat és egyenletesen rásimítjuk, halmozzuk a tésztára. A tetejét kenjük meg tejföllel. Forró sütőben kb. 30 perc alatt készre sül.