A hegedű Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben, a hangszeren rajta van Dankó Pista neve.

Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is, melynek egyik példányát szintén őrzik a múzeum néprajzi gyűjteményében.

A hegedű 1891-ben került Dankóhoz, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is ott van.

Dankó Pista hegedűjét az elmúlt időkben évente egyszer szólaltatták meg: 2008-ban a Múzeumok Éjszakája csúcspontjaként például Frankie Látó világhírű szegedi dzsesszhegedűs játszott a hangszeren. A több mint 120 éves hegedű azonban megrepedt és felújításra szorult, idén restaurálták Semmelweis Tibor budapesti műhelyében.

A hangszer javításának költségeit Heumann Erzsébet, a Dankó Pistát elsőként felkaroló Zsótér Andor ükunokája fedezte.

Telekiné Tóth Anna, az egykori Dankó Pista Emlékéért Alapítvány titkára elmondta: jövőre ünnepeljük Dankó Pista halálának 110., születésének 145. évfordulóját. A jubileum kiváló alkalmat kínálna arra, hogy a nótaszerző művei - akár saját hegedűjén - felcsendüljenek a Szegedi Nemzeti Színházban, ahogy azt Juhász Gyula is javasolta egykor.