Kult hvg.hu 2012. április. 11. 16:10

„Mit érdekelne engem a költészet?”

József Attila születésnapja a magyar költészet napja. Kortárs magyar költőket, írókat kérdeztünk arról, miért fontos, hogy a költészet életünk része legyen.

József Attila-maraton zajlik a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban: színházi előadásokkal, felolvasásokkal, sőt, versolvasó flashmobbal emlékeznek az 1905-ben e napon született költőre.

„Egészen kivételes nap ez nekem: ez a költészet napja és most jelent meg a legújabb gyerekkönyvem” - mesélte a hvg.hu-nak Szabó T. Anna, akinek friss, Tatoktatok című kötetében gyerekeknek szánt rímes tréfák és mondókák olvashatók. „A gyerekek nagyon fogékonyak a versekre - eltáncolják, eltapsolják a szöveget -, ezért fontos, hogy a szülők minél több verset olvassanak fel, a klasszikusoktól kezdve. A gyerekeket nevelni kell, hogy mindenféle versre fogékonyak legyenek. Kár, hogy nem népszerűbb a műfaj, mert egy versre mindig van idő” - tette hozzá Szabó T. Anna.

Parti Nagy Lajos szerint ahol ennyire nem kultúracentrikus az ország, a közélet, ott minden gesztus vagy rendezvénysorozat, ami a kultúra, az irodalom köré épül, fontos, még akkor is, ha dömpingszerű. „Az a legfontosabb, hogy ezzel sikerül felhívni a figyelmet arra: létezik kortárs művészet, kortárs irodalom” - mondta Parti Nagy, hozzátéve: mindent, ami kultúra, ami művészet, lehet félteni, de talán a költészetet, a verset nem kell. „Mert verset írni szükséges. Mindig aktuális lesz.”

„A költészet semmilyen piaci értelemben kifejezhető hasznot nem hajt, különösen nem manapság. Mégis létezik. Olyan, mint egy Isten-bizonyíték. Mindennél többet jelent, mert a költészetet, a versírást, vagyis az irodalmat igényli az olvasók” - fogalmazott Térey János, amikor arra kértük, összegezze, miért fontos, hogy a költészetnek is meglegyen a maga napja.

Tóth Krisztina szerint érdemes minél több verset kívülről megtanulni, mert ha az ember el tudja mondani a kedvenc verseit, vagy el tudja énekelni a legkedvesebb népdalait, akkor azonnal otthon lesz, akárhova kerül a világban. „A kortárs költészet sokkal közelebb áll hozzánk, mint azt gondolnánk, mert arról szól, amiben élünk, ami körülvesz minket” - tette hozzá Tóth Krisztina.

József Attila, az etalon - programok estére

Idén is elindult az egész napos versmaraton: délelőtt 11 órától a Thália Színház Mikroszkóp Színpadán Az év versei 2012 címmel megjelent költészeti antológiából majdnem száz magyar költő olvas fel, közöttük számos határon túli alkotó. Az eseményen részt vesz többek között Vasadi Péter, Tornai József, Tőzsér Árpád, Mezey Katalin, Csontos János, Lackfi János, Szálinger Balázs, Szőcs Géza és L. Simon László. Az eseményt a Magyar Rádió is közvetíti honlapján. A Nagymező utcában április 11-én költészeti könyvvásárt is tartanak.

Az Örkény Színházban este héttől Mit érdekelne engem a költészet? ... címmel kortárs írók, költők műveiből összeállított irodalmi esttel készülnek a színészek. A szerkesztő Bíró Kriszta, a rendező Mácsai Pál. A mottó: „Verset olvasni jó. Hallgatni még jobb. Nem elengedhetetlen az élethez, de nélküle az élet sivár.”

A Madách Színházban este héttől az Én, József Attila (Attila szerelmei) című musicalt adják. A február elején bemutatott zenés darab a költő életének fontosabb állomásait eleveníti fel: szerelmeit, küzdelmeit, nagy műveinek születését és persze kapcsolatát Illyés Gyulával, akinek későbbi feleségébe, Kozmutza Flórába József Attila is beleszeretett.

A Holdvilág Kamaraszínházban este héttől a J.ars Poetica megy majd, Kókai János szerkesztésében. Az előadók József Attilát keresik, a költő művein keresztül. Az Írók boltjában délelőtt 10 órától a vállalkozó szelleműek elszavalhatják, vagy felolvashatják kedvenc József Attila versüket, délután öt órától pedig flashmobra kerül sor: a résztvevők közösen olvassák fel a József Attila című költeményt.

hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.