Filmjének nemzetközi sajtótájékoztatóján Fliegauf felidézte, hogy a film ötlete "erős érzelmi hullámzás" után fogant meg benne. "A romagyilkosságok idején sokszor álmodtam torkolattüzekkel, hallottam emberek sikolyát". Hozzáfűzte, reméli, hogy a Csak a szél fontos filmmé válik. 

"Jó egy olyan országban élni, ahol megvalósulhatnak ilyen filmek. Magyarország imázsa szempontjából is fontos, mert társadalmi tabut és krízist dolgoz fel. Voltak, akik aggódtak amiatt, milyen képet fest ez majd az országról. De szerintem ez érthetetlen szűklátókörűség. Megmutatkozott, hogy demokráciában élünk és engedik a művészeket reflektálni a társadalmi jelenségekre. Egy társadalom akkor tekinthető nagykorúnak, ha képes szembenézni ilyen témákkal" - fejtette ki az MTI érdeklődésére. 

"Nagyon jó itt lenni a Berlinalén. A Rengeteg és a Dealer című filmem is nagy sikerrel szerepelt már itt. Ez a város nyitott arra, amit csinálok. Nagyon jó élmény, hogy itt van velem Toldi Katalin és a többiek is" - fűzte hozzá, utalva filmjének szereplőire.

A Csak a szél erősen kapcsolódik a magyarországi romagyilkosságokhoz, de a rendező szerint vannak benne fiktív elemek. Olyan filmet akartak forgatni, amely nem követi a nyomozati anyagot. A "Csak a szél nem dokumentumdráma, hanem az én személyes reflexióm azzal kapcsolatban, ami Magyarországon történt" - hangsúlyozta Fliegauf, aki több jelenet "sorsát" is a nézőkre bízza. "Ez lehet a lényege a művészetnek: olyan jeleneteket írni, amelyeket különbözőképpen lehet értelmezni, hogy mindenki bele tudja vinni saját elképzeléseit".

A film a tanyavilágban játszódik, Fliegauf Bence látványtervezője is az alkotásnak. Rendkívül sok szemét látható a filmben, művészként ezt nagyon érdekes díszletnek tartotta, szerinte azt mutatja, hogyan pusztulnak el a közelmúlt tárgyai. "De nem metaforája ez annak, ahogy a romákkal bánnak a magyarok" - húzta alá. Fliegauf szerint az EU-csatlakozás óta nagyon sok program indult a romák felzárkóztatására, ezek java része hatékony. 

Toldi Katalin, a Csak a szél egyik - amatőr - főszereplője a sajtótájékoztatón felidézte, nagyon örült, amikor megtudta, hogy filmet akarnak forgatni a romagyilkosságok hatására. "Annak még jobban, hogy végül engem választottak. De meg is ijedtem, soha nem csináltam még ilyet, furcsa volt, de belejöttem" - mondta. 

Fliegauf hozzáfűzte, hogy a szereplők válogatása nagyon hosszú folyamat volt. Úgy érezte, látnia, éreznie kell, hogyan élnek ezek az emberek. Nem akarta Budapesten tartani a válogatást, ezért utazott vidékre. "Tudnom kellett, hogyan működik a kapcsolat közöttünk, mert egy hónapig szinte együtt éltünk. Eleinte alig beszélgettünk, csak csevegtünk, aztán egyre komolyabb témák kerültek szóba. Utána már próbára hívtam őket a budapesti stúdióba. Így állt össze az egész film. Fokozatosan ismertük meg egymást a színészekkel, közben kialakult a látványvilág is bennem". 

Mint mondta, a munka során ő is nagyon sokat tanult, úgy érezte, egyenrangú kapcsolat volt a rendező és a színészek között. A filmben több gyerek is játszik. A rendező már korábban is dolgozott együtt gyerekekkel, a Csak a szél kapcsán elmondta, nem igaz a gyerekszínészekről szóló sok klisé. "Nem kell aggódni miattuk, pontosak tudnak játszani, nem primadonnák, nem hisztiznek. Szeretek velük dolgozni, mert akkor nekem is viselkedni kell". 

A romák helyzete a rendszerváltozás után romlott meg Magyarországon - emlékeztetett Fliegauf Bence. "A cigányság akkor esett szét, került kétségbeejtő állapotba, miután az emberek elvesztették munkájukat. A rendszerváltozás előtt felszívta őket az építőipar. A piacgazdaság beköszöntével viszont ők morzsolódtak le először, mert ők a legsérülékenyebb része a magyar társadalomnak" - mondta, megjegyezve hogy a Magyarországon tapasztalható morális erodálódás következményének tartja, ami a cigánysággal történik.

Toldi Katalin felidézte, ő is megtapasztalta a romákat érő megkülönböztetést. Hiába jelentkezett állásokra, származása miatt elutasították. "A szemembe mondták. Elég nehéz átélni, amikor azt mondják, köszönjük, nem, mert cigány vagy" - emlékezett vissza a csobánkai nő. A romagyilkosságokról elmondta, benne is volt félelem, mélységesen felháborította, hogy "csak azért megölnek egy családot, mert roma". 

A Csak a szél operatőre Lovasi Zoltán, a rendező vele készítette első filmjét, a Rengeteg címűt is. Lovasi "nagyon sok dokumentumfilmet készített, jó érzéke van a spontán helyzetek megörökítéséhez", amire most nagy szükség volt. A felvételek "érzékeny" munkát jelentettek: "a kamerának helyben kellett pásztáznia az emberek arcán". A forgatás során csak "közeliket" használtak, a rendező a végsőkig ragaszkodott ehhez, minimalista stílust akart.

A film nemzetközi sajtótájékoztatóján résztvevő újságírók a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kiadott, és a romagyilkosságok ügyével foglalkozó részletes háttéranyagot kaptak. Ebben a tárca hangsúlyozza, hogy a film fiktív történet. Mécs Mónika producer elmondta, a filmet két minisztérium - a KIM mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium is - támogatta.