„B*szd meg az Orbánt, b*szd meg a kormányt, b*szd meg az MSZP-t és a Gyurcsányt” - így indul Dopeman „himnusza”, a B*szd meg, ami októberben robbant be a hazai dalpiacra. A rapper, polgári nevén Pityinger László szerint az volt a cél, hogy megénekelje, mit érez egy „átlag magyar”. Ez a jelek szerint túl jól sikerült: a trágár himnuszba ugyanis a magyar Himnusz szövegének egyes sorait is beleszőtte, ezért, ahogyan arról az RTL Klub is beszámolt, időközben már nemzeti jelkép megsértésének gyanúja miatt 15 személy feljelentése alapján vizsgálódik a Fővárosi Főügyészség.

„A Himnusszal kapcsolatos szerzői jogok már régen lejártak, ha egyáltalán szerzői jogi védelem alatt állt, merthogy Magyarországon nemzeti szerzői jogi szabályozásról gyakorlatilag csak az 1880-as évektől lehet beszélni. De még ha eredendően védelem alatt is állt a Himnusz szövege és zenéje, ma már közkincs, ebből fakadóan bárki szabadon átdolgozhatja, feldolgozhatja akár együtt, akár külön-külön a zenét és a szöveget” - mondta a hvg.hu-nak Gyenge Anikó szerzői jogi szakértő.

Nem ez a mostani az első „himnusz-ügy”, 2000-ben az Anima Sound System rockosított Himnusz-feldolgozása keltett felhördülést. Akkor a kisgazdapárt budapesti elnöksége emelt szót az egyetemes magyar jelkép megváltoztatása, újraértelmezése miatt. Ahogy arról a HVG írt (2000/17. szám), Liebmann Katalin, az FKGP budapesti elnöke több fórumon tolmácsolta pártja véleményét, miszerint „egy zenészegyüttes Rákosi Mátyás nyomdokaiba lépve megváltoztatta nemzeti imádságunkat”. Az együttes frontembere, Prieger Zsolt akkor úgy fogalmazott: egy „ezredvégi, hazafiúi értelmezésről” van szó. A csapat mindenesetre jól járt: reklámpercben mérve több millió forintot érő ingyen adásidőhöz jutott - mutatott rá a HVG a visszafelé elsült kisgazda tiltakozásra.

2007-ben parázs vita robbant ki egy fórumon, a Dj Tiesto-féle Himnusz-remix miatt. Illik-e megszentségteleníteni a magyar nemzeti imádságot azzal, hogy elektronikusan felturbózzák, vagy az új verzió még hozzá is tesz az eredetihez? A hozzászólók véleménye megoszlott, akadt, aki úgy vélte, „minek ezen felháborodni? a Himnusz az mindig is Himnusz marad, ez csak egy 'mai' zene”, „ha feldolgozták, akkor feldolgozták, hivatalossá nem tették”, míg mások szerint „a himnusz mint olyan szent és sérthetetlen“, tiltakoztak is "erkel-tiesto-ferenc" ellen.

Emlékezetes külföldi himnuszfeldolgozások

Jimi Hendrix 1969-ben Woodstockban alaposan a húrok közé csapott: az amerikai himnuszból formálódó gitárszólója - mely a háború zajait, a gépfegyverropogást és a bombázás hangjait idézte - máig legendás. Persze, akkoriban ugyancsak megosztotta a közvéleményt: egyesek szerint lejáratta Amerikát, míg mások örültek, hogy egy híres művész a maga eszközeivel tiltakozik a háború ellen. Az amerikai himnusz, a Star-Spangled Banner egyébként 1931 óta az Egyesült Államok hivatalos nemzeti indulója.

Hogy hajlítgatásokkal hogyan lehet eltorzítani a himnuszt - de mégis a tűréshatáron belül maradni -, arra jó példa az amerikai énekesnő, Christina Aguilera, aki szinte hivatásos himnuszénekesnek tekinthető. Aguilera 11 éves korától számos amerikai ünnepen, sportrendezvényen előadta sajátos, líriai értelmezését, többek között a 2010-es NBA-döntőn és az idei Super Bowlon, a legnagyobb amerikaifutball-bajnokság döntőjén.

Amikor az Egyesült Államok előző elnöke, George W. Bush kampányolt, nem volt rest spanyolul megszólalni. Ugyanakkor abszurdnak tartotta, hogy a Star-Spangled Bannert spanyolul is olyan hitelesen lehet tolmácsolni, mint angolul. Az amerikai himnusz spanyol változata mégis elkészült: 2006-ban ismert latin-amerikai énekesek - Olga Tanon, Wyclef Jean és Carlos Ponce - énekelték fel.

Franciaországban Serge Gainsbourg 1979-es Marseillaise-e kavart politikai vihart: a jamaicai reggae-stílusra hangolt himnusztól feldühödött háborús veteránok verekedést provokáltak a strasbourgi lemezbemutatón.

Az Egyesült Királyság himnuszát, a God save the Queen-t a Queen együttes is feldolgozta: az 1975-ös A Night at the Opera című albumon jelent meg az alig több mint egyperces rockosított változat.

A Sex Pistols 1977-es God save the Queen-feldolgozása stílszerűen éppen II. Erzsébet uralkodásának 25. évfordulóján jött ki. Ez volt a banda második kislemeze. „God save the Queen/ The fascist regime”, vagyis „Isten óvja a királynőt, a fasiszta rezsimet” - énekelte a brit punk-rock csapat. Noha a dalt a BBC nem volt hajlandó lejátszani, a szerzemény hamar népszerű lett, még a királynő sem tiltakozott.