Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A parlament november 21-én leszavazta azt a módosító javaslatot, ami arról szólt, hogy a független színházak és társulatok pályázati úton a teljes színházi-előadóművészeti támogatás 8 százalékához juthassanak hozzá.
Karácsony Gergely és Kukorelly Endre LMP-s képviselők módosító javaslatának elbukása után november 21-én eldőlt, hogy 2012-ben a VI-os kategóriába tartozó - független - intézmények nem pályázhatnak a teljes színházi-előadóművészeti támogatás 8 százalékára. A jövőben „a VI. kategóriába sorolt színházak számára pályázati úton fordítható támogatások összegét a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével állapítja meg” a költségvetési törvény - többek között ez derült ki a hivatalos tájékoztatásból. 2011-ben a VI. kategóriába sorolt intézmények közül körülbelül száz pályázott - 83 intézmény sikeresen - a 760 millió forintos össztámogatásra, ami egyes források szerint már csak 600 millió forint körül jár.
Tavaly is beadtunk egy módosítót Karácsony Gergellyel, ami átment. Ez viszont nem - mondta a hvg.hu-nak Kukorelly Endre. A kérdésre, mi állhat az elutasítás hátterében, az író-parlamenti képviselő azt felelte: a kultúra a kormány számára csak periférikus terület.
„A döntéshozók nem kultúraellenesek, de cinikus attitűd áll a forráskivonások mögött: a kultúra a szavazatmaximálás szempontjából nem tényező, ezért a kormány elengedte ezt a területet” - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a független színházak és társulatok - a színházi világ legértékesebb szegmensének - léte veszélybe kerülhet.
A kőszínházak, függetlenül attól, hogy úgymond jobboldalra vagy baloldalra sorolandók, amúgy is a függetlenek ellen vannak. Nehezíti a helyzetet, hogy a kormány úgy véli, az alternatív színház pár ezer ember belügye, a tömegek/szavazók a kőszínházakba járnak. Ha választani kell, akkor a forráskivonás sokkal jobban érvényesül a színházi élet azon szegmensében, ami számukra marginális - mondta Kukorelly. Véleménye szerint az lenne a megoldás, ha nem csak az éppen elvonásokat elszenvedő területek képviselői emelnék fel a szavukat, hanem minden művészeti ág összefogna.
Kellemetlen göngyöleg, „leértékelt áru”
A kulturális tárca szeptemberben közölte, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) költségvetéséből 1,346 milliárd forintot csoportosít át a Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA), mondván: ebből támogatják többek között a VI. kategóriába sorolt független színházak tevékenységét, a II. kategóriába tartozó zenekarokat és énekkarokat, és ebből gazdálkodják ki a művészeti társadalmi szervezetek működési támogatását is.
Noha a támogatottak köréről és a nekik megítélt összegről már hónapokkal korábban döntött a tárca, a függetlenek szeptemberben még mindig nem jutottak hozzá a működésükhöz szükséges NKA pályázati pénzekhez. Ahogy arról korábban írtunk, szeptemberben 15 művészeti szervezet fordult nyílt levélben Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszterhez és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárhoz, hogy nyomatékosítsák: a támogatás nélkül lassan képtelenek fennmaradni. (Kálváriájuk nem új keletű, májusban a független színházak működési támogatásáról szóló pályázat kiírása, az állami támogatások mértékének alakulása, a tánc és színház terültének szétválasztása és a Nefmi által végrehajtott kuratóriumi tagcserék miatt kezdeményeztek párbeszédet a kulturális minisztériummal a függetlenek.)
Hudi László, a Független Színházak Szövetségének (FSZSZ) elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy közel másfél éve egészpályás letámadás megy ellenük, a független terület ismét kísérleti terep lett, szakmailag és strukturálisan. A helyzet nem változott, sőt. Hudi és az FSZSZ elnöksége éppen most köszönt le - saját elhatározásból -, helyüket az elnökségben Schilling Árpád, Erős Balázs és Csató Kata vette át.
A mostani parlamenti döntéssel előállt helyzetről az FSZSZ korábbi elnöke úgy nyilatkozott: nem pénzkérdésről van szó, hanem arányokról. „A területnek szánt össztámogatás tíz százalékát kértük annak idején, kemény harcok árán sikerült is megegyeznünk az előző kormánnyal. A kormányváltás után viszont általánossá vált a vélekedés, miszerint a kőszínházakban is születnek annyira újító előadások, mit a függetleneknél, ezért az egész kérdéskört ideológiai alapra helyzték” - mondta Hudi László, hozzátéve, hogy mióta a függetlenek törekvése megindult, azóta azt csak megtűrt próbálkozásnak tekintik - nem a magyar színjátszás egységes részének. Mint mondta, nyilvánvaló cél, hogy ne legyen versenytársa az állami, önkormányzati fenntartású színházaknak.
„Azt kértük, hogy a támogatások esetében legyen meghatározva egy arány. Ha az állam az állami színjátszást támogatja, akkor a függetlent is támogassa valamilyen arányban. Ha az egészre kevesebb pénz jut, akkor a függetlenek is kevesebbet kapnak, ha több, akkor többet” - vázolta Hudi. A tíz százalékból időközben nyolc lett, most ezt nem szavazta meg a parlament. Az a hír járja, hogy idén 600 millió forint marad a független területre. A kilencvenes években 500 millió jutott - mondta Hudi László.
Az új vezetőség - reményei szerint - vehemensebb lesz. Mindenesetre levelet már küldtek L. Simon Lászlónak - az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnökének -, melyben többek között azt kérték, hogy az NKA-kuratóriumokban a függetleneket is képviselhesse valaki.
