Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A múlt heti vidéki Múzeumok éjszakája után június 24-én a fővárosban lesz szabad az esti bejárás 92 intézménybe. Körülnéztünk, hogy milyen, a szokásostól eltérő, érdekes vagy bizarr programokat kínálnak a rendezvényhez csatlakozó budapesti múzeumok, kertek és városi kiállítóterek.
„Furcsa, hogy idén péntekre esik a Múzeumok éjszakája, de a változékony időjárás, a hétvégi cidrizések miatt talán nem is baj, különösen, hogy én a szabadtéri programok híve vagyok. Temetőlátogatást terveztem ma estére” – mondta a hvg.hu-nak Nagy Ildikó, aki rutinos éjszakázó, a 2003-as első hazai Múzeumok éjszakája óta csak két alkalmat szalasztott el.
A fővárosban idén 92 intézmény csatlakozik a nyári Múzeumok éjszakája programsorozathoz, amelyet egy héttel a vidéki esemény után rendeznek. A két dátumról – idén először szervezték külön időpontban a vidéki és a budapesti éjszakai múzeumlátogatást –, június 14-én nyilatkozott Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár. Mint mondta, a duplázás előnye, hogy az érdeklődőknek nem kell választaniuk: Budapesten maradjanak-e, vagy valamelyik vidéki nagyváros múzeumába látogassanak el. Ez „az első két éjszakás kaland” – ahogy a rendezvény honlapján is szerepel. Valójában azért tolták el egy héttel a fővárosi programsorozatot, mert június 18-án rendezték a Meleg Méltóság Menetét.
A kétestés múzeumi kalandot az állam 20 millió forinttal, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pedig 3,2 millió forinttal támogatta, és a kulturális tárca és a szervezők várakozásai szerint országszerte félmillió látogatót vonz majd – összesen 277 vidéki és fővárosi intézmény közel kétezer programja közül válogathatnak az érdeklődők. A múzeumokba egységes karszalaggal lehet belépni, amely felnőtteknek 1400, gyerekeknek – 6 éves kor felett – 600 forintba kerül, és június 24-én este hat, és június 25-én hajnali három óra között érvényes.
Valami más, kevésbé szokványos
A programkínálaton idén is érezhető a törekvés, hogy az intézmények nem szokványos kiállítással, performansszal, hanem valami kuriózummal csábítsák be a látogatókat. A kriptalátogatás, sírkerti séta, rabszállító autó megtekintése évről-évre visszatérő lehetőség, ám idén – ahogy minden évben – is akadnak egyéb kulturális csemegék is.
A Szépművészeti Múzeumban a június 10-én nyílt Múmiák testközelben című kiállítás témája köré szerveződik az esti programkínálat: a tárlatvezetések mellett „múmia bált” rendeznek. A Magyar Nemzeti Múzeumba „hercegi koncerttel” szeretnék becsalogatni a látogatókat: a Festetics-család leszármazottja, Hubertus von Hohenlohe herceg éjféli koncertet ad. Akinek nem cseng ismerősen a név, íme, egy kis adalék: a Mexikóvárosban született von Hohenlohe korábban sportolóként – megalapította a Mexikói Síszövetséget –, majd Andy Himalaya és Royal Disaster néven popénekesként ért el sikereket. Később fotózni kezdett, művein – amelyekből Pop City Trash címmel nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban – a pop-art ikon Andy Warhol és Roy Lichtenstein munkásságának hatása érezhető.
A Rendőrség-történeti Múzeum előtt rabszállító autó áll majd, amelybe a látogatók be is ülhetnek, hogy átélhessék, milyen érzés ebben utazni. A börtönléthez kapcsolódó programokat mindig nagy érdeklődés övezi: múlt szombaton a Balassagyarmati Fegyház és Börtönbe délutántól estig félóránként rabszállító autó vitte a látogatókat, akik megnézhették az 1910-ben elhunyt nógrádi betyár, Sisa Pista egykori celláját is. (2009-ben egyébként egy hasonló börtönlátogatáson több mint ötszázan vettek részt.) Az est folyamán rendőrségi motorcsónakba, motorba, mentőautóba, tűzoltóautóba és bűnügyi technikai gépkocsiba is beülhetnek az érdeklődők. A Magyar Vöröskereszt, amely idén először vesz részt a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozaton, szintén itt szervez programokat: többek között balesti szimulációt és sebimitációt (műsebkészítés).
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum várparkjába kutyás szarvasgomba keresést hirdettek, melynek valódi célja a technika, és persze a kutatás izgalmának bemutatása. A Magyar Természettudományi Múzeum szerelemtermében „szerelmi varázslásra” várják az érdeklődőket. A nyári napforduló, június 21-e „varázslatos éjszaka”, a nap, a fény ünnepe az ősi hiedelemvilágban, mely szerint a tűz mágikus erővel bír. (A néphagyomány szerint a tűzbe dobott alma gyógyító hatású.) Június 24-én, Szent Iván éjjelén hagyomány a tűzrakás és a tűzugrás, utóbbi a lányok reszortja: miközben átugrálnak a tűzön, a férfiak a mozgásukat figyelik, leginkább persze azt, hogy mennyire kecsesek avagy suták.
A Közlekedési Múzeumban ma éjszaka különlegességeket, oldtimer autó- és motorritkaságokat tekinthetnek meg a látogatók, többek között egy 200 lóerős Maybach DS8 Zeppelint is, melyet az 1930-as években az autók királyaként emlegettek. A Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumban a csempészmódszerekről hallhatnak előadást a látogatók. A Nagytétényi Kastélymúzeum szintén elsőbálozó, és mint ilyen, igyekszik a szokásostól eltérő módon bevonzani a látogatókat: az 1750-es évekbe visszavezető kincskeresés során a tétényi uradalom 18. században lakóinak mindennapjai elevenednek meg.
A kisföldalatti megállóiban fotó- és videóinstallációkkal, koncertekkel, kiállításokkal várják a látogatókat: az Operánál például egy közösségi innováció-műhely, a FabLab Budapest mutat be két érdekességet: Szentirmai-Joly Zsuzsanna textiltervező hüllőpikkelyszerű, eltérő felületű anyagokból készült mozgó szövetét – amely a tavaszi Lakástrend kiállításon már nagy sikert aratott – és a mozgást hanggá konvertáló zajkabátot. A Ludwig Múzeum stúdiójában a Moholy-Nagy László-kiállításhoz kapcsolódóan saját fotogramot készíthetnek a látogatók. A VAM Design Centerben Nánási Pál Érzéki villanás című 3D-s fotókiállítása látható ezen az estén, Tunyogi Henriett balettművész közreműködésével.
A szabadtéri programok kedvelői zseblámpás sírkerti barangoláson vehetnek részt a Fiumei úti temetőben. A gyalogtúra témája a halálábrázolás: olyan sírok mentén vonul majd a menet, melyeken szobor vagy relief formájában a halál ölt alakot. A Kiscelli Múzeumban egy kriptába látogathatnak a résztvevők, zseblámpás kalandtúra keretében.
Erre az estére időzítették a Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum (RTTM) megnyitását, mely az egységes közmédia első közös kiállítóhelye: korabeli – 1964-es, és 1984-es stúdióbelsővel – kamerákkal, lemezjátszókkal és egyéb híradástechnikai berendezésekkel, melyek 1900-tól napjainkig lehetővé tették és forradalmasították a rádiózást és televíziózást. (A programokról bővebben az esemény honlapján olvashatnak.)
