Az idei seregszemlére 57 tudományos és ismeretterjesztő filmet neveztek, a versenybe - az eredetileg meghatározott nyolccal szemben - 10 film került be, a mustra közönsége még hét alkotást láthatott az információs szekcióban. 

A zsűri tagjai - Bakos Edit, Boronyák Rita, Kormos Ildikó - elmondták: fontos szempont volt, hogy melyik alkotás tekinthető igazi ismeretterjesztő filmnek és melyik televíziós műsornak. A szakemberek úgy látják, filmszerű alkotásból egyre kevesebb van és kiemelték, hogy a tudományos ismeretterjesztő filmek nem veszíthetik el filmszerűségüket. 

Kormos Ildikó rendező-forgatókönyvíró szerint ezt a műfajt is sújtja az anyagi lehetőségek beszűkülése, ezért sodródnak a tudományos ismeretterjesztő filmek egyre inkább a tévés stílus felé. "Tiltakozni kell ez ellen, különben meghal a műfaj" - mondta. Megjegyezte: a tévéműsorokhoz sorolható alkotások között is sok színvonalasat láttak, de néha hiányzott a készítők önkritikája, egyes munkákat nem lett volna szabad nevezni. A filmszerűséghez kapcsolódóan megjegyezték: figyelni kell, hogy az alkotó kihasználja-e a tervezés lehetőségeit, legyen szó akár a képi világról, a mű összhangjáról vagy a szerkesztésről. 

Az idei filmszemle tudományos és ismeretterjesztő műveit sokrétű témaválasztás jellemezte: képzőművészeti, természetfilmes, kultúrtörténeti filmek épp úgy szerepeltek, mint az épített környezettel és a környezettel foglalkozó munkák - értékelt Bakos Edit zsűrielnök. Kiemelte, új elem, hogy megkezdődött a közelmúlt feldolgozása, a filmek között kettő is szerepelt - a Kultúr.hu és az Óriás -, amely az 1970-es évekkel foglalkozik. Ez az új irány egyelőre a nem fikciós területekre igaz - állapította meg az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója. Az ilyen munkák jelentőségéről szólva úgy fogalmazott: segít a fiatalabb generációknak a leegyszerűsített ítéletek felszámolásában.

Szép alkotásokkal képviseltették magukat a természetfilmesek - fogalmaztak a szakemberek. Ez a műfaj legdrágább ága, így kevés film készül ebben a kategóriában. Egyre szembeötlőbb, hogy ezek a munkák külföldi források bevonásával készülnek - jegyezték meg. Hiányolta a zsűri az ökológiai kérdésekről szóló filmeket, kevés volt a természetvédelemről szóló munka, noha ezek fontos kérdések. A képzőművészettel foglalkozó alkotások összességében "korrektül elkészített", de nem elég izgalmas művek voltak a szakemberek szerint. 

A zsűri úgy találta: egy-egy filmnél komoly gondok voltak a zenével és a kísérőszöveggel, de akadt olyan munka is - többek közt a Vad Magyarország -, amelyet kiváló zenehasználatáért méltattak. Néhány alkotást túl hosszúnak találtak, ezek a bírálatok szerint nem vették figyelembe a nézőket. "Úgy tűnik, a vágáson spóroltak, de vissza kellett volna menni a vágószobába vagy sorozatot kellett volna készíteni és annak a legjobb részét nevezni" - vélekedett Kormos Ildikó. Szerinte sok volt a sablonfilm, ezek rutinszerűen készültek, kevés új képi szerkesztési fordulatot láttak. Felhívták a figyelmet arra, hogy az internet korában fontos tisztázni, miért készül film egy-egy anyagból és ha feldolgoznak egy témát, miért pont film formájában teszik azt.