2010. február. 24. 13:02 MTI Utolsó frissítés: 2010. február. 24. 13:13 Kult

Német lapok az Eötvös-opera müncheni ősbemutatójáról

Mindenekelőtt újszerűsége miatt osztotta meg a német sajtót Eötvös Péter legújabb operája, Az ördög tragédiája, melynek ősbemutatóját kedd este tartották a kétezer személyes müncheni operaházban.

A legtekintélyesebb német lapok kulturális rovatukban szerdán szokatlanul nagy terjedelemben írtak az ősbemutatóról, ami már önmagában is arra vall, hogy a téma, a zene és a színrevitel miatt egyaránt különleges premiert rendkívüli érdeklődés övezte. A Süddeutsche Zeitung kritikusa "rejtélyes" bemutatóról írt. Reinhard Brembeck a 100 perces előadás kapcsán a témával összefüggésben párterápiáról, illetve az élet értelmének kereséséről, a zenére vonatkozóan pedig egyfajta meditációról értekezett. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy a közönség hosszan tartó tetszésnyilvánítással reagált. Az újság Eötvös Péter, továbbá szövegírója, Albert Ostermaier darabját nemcsak újszerűnek, de rendkívül ambiciózusnak nevezte, kiemelve Kovalik Balázs rendező, továbbá Ilya és Emilia Kabakov színpadtervezői munkáját. Az operát jól megcsinálták, és mindenképpen szórakoztató volt - írta cikkében a Süddeutsche Zeitung. A szerző ugyanakkor megjegyezte, hogy a müncheni este elmaradt a darab keltette, előzetes várakozásoktól.

A Die Welt mindenekelőtt az általa rendkívül szorgalmasnak tartott költő és író, Albert Ostermaier, valamint a zeneszerző Eötvös együttműködéséről írt, az utóbbit ugyancsak "nettnek, rokonszenvesnek és kreatívnak" nevezve. A cikk felidézte, hogy az erdélyi származású zeneszerző korábbi darabjaiban is nagy teret hagyott a szöveg dominanciájának. Az újság kritikusa komikus és utópikus operáról írt, a többi között hangoztatva: Madách Az ember tragédiájának adaptációja "kegyesen feltárta mindazt, amit a biblia elhallgat".

"A világ olyan, mint egy férges alma" - állapította meg az ősbemutató kritikájának címében a Frankfurter Allgemeine Zeitung, ugyancsak a Madách-adaptáció komikus, szatirikus elemeit húzva alá. Wolfgang Sandner szerint a  darab nyomán nehéz egyértelműen azt állítani, hogy Eötvös és Ostermaier inkább a pesszimista világlátásra hajlik, az opera ugyanakkor időről-időre azt sugallta, hogy a világ olyan, mint egy férges alma, és az Isten hibát követett el az ember megteremtésével.