2009. augusztus. 04. 18:35 MTI Utolsó frissítés: 2009. augusztus. 04. 18:24 Kult

Cenzúrával vádolják az Akropolisz múzeumot

Cenzúrával vádolta meg egy görög emberi jogi szervezet a júniusban megnyílt új Akropolisz múzeumot, mivel szerintük az kivágta Costa-Gavras egyik animációs videójának azt a 12 másodperces jelenetét, melyben korai keresztények vandál pusztítást végeznek az athéni Parthenónban.

A Helsinki Monitor nevű emberi jogi szervezet görögországi részlege (GHM) egy bírósági beadványban követelte a múzeumtól, hogy állítsa vissza eredeti formájába a híres francia filmes művét. A Parthenón szobrainak elrablását bemutató rövid jelent az egyik bizonyítéka annak, hogy miként alakult át az ősi pogány templom kereszténységet hirdető bazilikává még az időszámításunk szerinti 4. században - mutatott rá a GHM.
   
A görög Mega televízióban megszólaló Gavras az egyházat okolta a cenzúráért. "Úgy gondolom, hogy szomorú és egyben elfogadhatatlan dolog Görögország, az Európai Unió egyik tagállama számára, hogy az állam fejet hajtson az egyház nyomása előtt" - mondta a görög származású filmrendező. "Az egyház mindig megtagadta a valóságot, hogy megvédhesse a saját dogmáit. Azt hittem, hogy Görögország már lerázta magáról az ilyenfajta kicsinyességeket" - tette hozzá. 
   
Az athéni Akropoliszon álló, Athéné Parthenosznak emelt templom 2500 éves története során már számos szerencsétlen eseményt megélt, ám az antik szobrok elrablásának epizódja a kevésbé ismertek közé tartozik a görögök körében. A márványtemplomot súlyos károk érték a velenceiek 1687-es ostroma idején, és a hiányzó szobrok jelentős részét még a 19. század elején szállították el Londonba, az ismert brit diplomata, Lord Elgin utasítására.
    
Az Akropolisz múzeum visszautasította a cenzúrára vonatkozó vádakat és megjegyezte, hogy a kivágás célja "a félreértések elkerülése" volt, hiszen az athéni Parthenón templommá alakításának körülményei nem teljesen ismertek. A GHM beadványának elbírálására idén decemberben kerül majd sor.


 

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.