Milan Kundera tagadja, hogy ügynök lett volna
A Párizsban élő világhírű cseh író, Milan Kundera határozottan tagadta és csalásnak minősítette a Respekt című prágai hetilap közlését, miszerint 1950-ben feljelentette volna a kommunista állambiztonságnak egyik kollégiumi lakótársa ismerősét, aki a nyugati hírszerzésnek dolgozott.
Az érintett volt katonai pilótát, Miroslav Dvoráceket ennek alapján letartóztatták, és 22 éves börtönbüntetést kapott, amelyből 14 évet le is ült.
"Hazugság. Ezt az embert egyáltalán nem ismertem" - jelentette ki az író a CTK hírügynökségnek telefonon adott interjúban. Úgy véli, hogy az ügyet napvilágra hozó cseh történészek és a hetilap le akarják őt járatni.
Milan Kundera, a világhírű cseh író fiatal korában valószínűleg feljelentette a kommunista állambiztonságnak egyik egyetemi kollégiumi lakótársnője barátját, aki a nyugati hírszerzés számára dolgozott. Az érintett fiatalember ezután 14 évet töltött el a kommunista rendszer börtöneiben - írta a Respekt című liberális cseh hetilap hétfőn megjelent legújabb kiadásában.
Az 1950-ben történt eset dokumentumait a cseh nemzeti emlékezet intézetének egyik történésze találta meg az egykori Állambiztonsági Hivatal (STB) levéltárában. Kundera, aki jelenleg Párizsban él, az üggyel kapcsolatban nem nyilatkozott.
A nyugati hírszerző központoknak dolgozó fiatalember, a volt katona pilóta Miroslav Dvorácek a prágai színművészeti főiskola (FAMU) kollégiumában látogatta meg barátnőjét. Dvorácek, aki jelenleg Svédországban él, eddig úgy vélte, hogy ez a volt barátnője árulta el, akinél akkoriban a kofferét is otthagyta.
"Nagyon valószínű, hogy Milan Kundera feljelentése alapján tartóztatták le. Halálbüntetés fenyegette, de végül is 22 évet kapott, amelyekből 14-t le is ült" - mondta a közszolgálati Cseh Televíziónak Vojtech Ripka, a nemzeti emlékezet intézetének történésze.
Milan Kundera a drámaíró és volt államfő Václav Havellel együtt ma a legismertebb csehek közé tartozik a világban. A hetvenes évek közepén hagyta el a szocialista Csehszlovákiát és Nyugatra menekült. 1979-ben elvették csehszlovák állampolgárságát, de két évvel később megkapta a francia állampolgárságot. Azóta tartósan Párizsban él. Az 1989-es rendszerváltás után kizárólag csak inkognitóban látogatott Csehországba. Mai életét, sem múltját nem kommentálja, s cseh újságírókkal egyáltalán nem kommunikál. A Respekt kérését, hogy szólaljon meg a most nyilvánosságra került esetben, szintén elutasította.
Irodalmi kritikusok értékelése szerint a "besúgásnak", a "feljelentésnek" nagy szerepe van Kundera műveiben. "Nagyon valószínű, hogy múltjának ez az eddig ismeretlen epizódja újabb kulcsot fog jelenteni művei megértéséhez és interpretációjához" - véli Michaela Becková, cseh irodalomkritikus.
Kundera apja az ötvenes években a brünni zeneművészeti főiskola rektora volt. A későbbi író előbb filozófiát hallgatott, majd a prágai színművészeti főiskolán forgatókönyvírást tanult. Első, "sztálinista" stílusban írt verseskötete 1953-ban jelent meg; 1963-ban Klement Gottwald díjat kapott. Tagja volt a kommunista pártnak, de a hatvanas évek végén korábbi munkásságát elvetette. Az 1967-ben megjelent Tréfa a II. világháború utáni cseh irodalom egyik oszlopos műve, s több tucatnyi nyelvre - köztük magyarra is - lefordították. Az 1968-as "prágai tavasz" idején tanúsított magatartásáért 1970-ben elveszítette a munkahelyét, kizárták a pártból, s 1975-ben Franciaországba emigrált. Új hazájában már csak franciául ír, de ott is hírnevet és elismerést szerzett magának.