Kevesebb néző, kevesebb előadás - a HVG színházkutatása
Kevesebb néző, kevesebb előadás, stagnáló, illetve csökkenő bevételek – ez jellemezte a múlt évet a színházi szférában. A legfrissebb HVG a témáról részletes elemzéssel jeletkezik.
A 2000 és 2005 között lezajlott konjunktúrát követő 2006-os stagnálás után a tavalyi adatok már egyértelmű visszaesést mutatnak mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. A nézőkre amúgy nem nagyon lehet panasz. Ugyan kevesebben, mint korábban, de még a háztartások romló anyagi viszonyai közepette is majd 200 millió forinttal többet hagytak a jegypénztáraknál 2007-ben, mint egy évvel korábban - áll a HVG cikkében.
A színházakhoz a jegyeladásokból befolyt 7,3 milliárd forint az egyéb – nem a produkciókból származó (például ingatlanhasznosítás, vállalkozási) – bevételek szerény mértékű, 1 százalékos növekedésével együtt is csak arra volt elegendő, hogy némileg kompenzálja a szféra fő forrását jelentő költségvetési, fenntartói támogatások megcsappanását. Igaz, utóbbiak még így is közel a kétharmadát fedezik a színházi kiadásoknak. Az egyes színházaknak juttatott közpénzek nagyságát tavaly sem elsősorban szakmai eredmények határozták meg, hanem a „hagyomány”, illetve alighanem az is, hogy az aktuális vezetés milyen lobbiképességgel rendelkezett.
Számításaink szerint tavaly a szekszárdi Német Színház tudhatta a magáénak a viszonylag legmagasabb fenntartói támogatást, az összes bevétel 87 százalékát. Magas – a bevételek 80 százaléka körüli – fenntartói támogatásból gazdálkodott tavaly az Operaház és a Nemzeti Színház, illetve több vidéki teátrum is (a soproni és a veszprémi Petőfi, a kaposvári Csiky Gergely és a székesfehérvári Vörösmarty Színház). A leginkább önmagukra utalt műhelyek továbbra is a kis színházak (Stúdió K, Maszk, Karinthy, Bozsik Yvette Társulat), amelyeknél az összbevétel kevesebb mint egyharmada származik az alapítótól, fenntartótól.
A cikk nem ért véget. Teljes egészében megtalálja a legfrissebb HVG-ben.