Csoda Budapesten
Marianne Faithfull

Marianne Faithfull © myspace.com-Patrick Swircz

Vártuk tavaly, nem jött. Aggódtunk az egészsége miatt. Hiszen - hogy finoman fogalmazzunk - élete egy szakaszában szinte mindent elkövetett, hogy ne éljen sokáig. De túlélte. A kábítószerek korszakát is, és néhány barátját is. 1996-ban lenyűgöző koncertet adott Budapesten, akkor a 20th Century Blues című albumának anyagát hozta el, Weill-Brecht dalokkal és egyéb sanzonokkal. A koncerten egy bárszeéken ült, mellette asztalka, rajta néhány feles pohár. Talán konyak, talán más. Énekelt, mesélt és a történetek végén felhajtott egy pohárkával. Vagy az emlékezet csal, és csak színpadi kellék volt az a pár pohár? Arról olvashattunk ugyanis, hogy absztinens, és mostmár minden szempontból egészséges életet él.  
 
Slágerekkel indult a hatvanas évek elején. As Tears Go By - ki ne emlékezne? Bob Dylan rajongó hippy-tiniként folytatta. Aztán lassan kezdte megtalálni önmagát; blues, édesbús sanzonok, franciás és közép-európai dalkultúra; ez utóbbi talán a Monarchia területéről származó édesanyja révén vált a vérévé. Mindent kipróbált a műfajban. Közben maga is írt, először dalszövegeket; egyesek szerint a Rolling Stones több nagy számának szövege fűződik hozzá (vagy legalábbis a gondolataihoz), például a Sympathy For The Devil-é 1969-ből, és Wild Horses-é 1972-ből.

Az biztos, hogy nélküle Jagger és Richards nem váltak volna olyan szerzőkké, amilyeneknek ismerjük őket. Faithfull adott a kezükbe bizonyos könyveket, ő ismertetett meg velük sok mindent a művészet történetéből.

Marianne Faithfull a populáris zene egyik legnagyobb élő alakja, még akkor is, ha nem fogják beiktatni a Rock And Roll Hall of Fame-be. Neki nem hiányzik. Énekel, fellép és ír; remekül megírt életrajzi kötetét ideje volna magyarul is olvasni.

Legújabb, Before the Poison című albumára az alternatív rock olyan alakjai írtak számokat, mint Nick Cave és P. J. Harvey. 2006-ra meghirdetett koncertjeit, köztük a budapestit is, betegsége miatt le kellett mondania. Túl egy sikeres műtéten, most nálunk is elénekli életműve legnépszerűbb számait. A megjelenés kötelező.

márc.12; Bp. MÜPA

 Pop, ciki, satöbbi
Zene és szöveg

Hugh Grant Hakni a közönségre

Hugh Grant a filmtörténet nagy sármőrei közé tartozik. Akarjuk őt látni egy kevéssé imádnivaló, de mégis kedves szerepben? Ha igen, nosza, gyerünk a moziba.

A kis, magyar popzenéből is ismerős a kérdés: van-e elkeserítőbb egy divatjamúlt popsztárnál? Van. Amikor az egykori legenda végre visszatérhetne egy jól sikerült nótával, de semmi nem jut az eszébe.

Alex Fletcher (Hugh Grant) már csak a nosztalgiából él: harmadvonalbeli vidéki helyszíneken adja elő régi számait öregedő rajongóinak. Egy szeszélyes ifjú sztárocska azonban a fejébe veszi, hogy legújabb lemezén duettet énekeljen apja kedvencével, és felkéri a férfit, gyorsan írjon kettejüknek egy slágert. Fletchernek azonban nincs ihlete: zené rég nem szerzett már, szöveget pedig még sosem írt. Most már csak a csoda segíthet rajta. És az meg is érkezik a szobanövényeit ápoló bejárónő (Drew Barrymore) személyében: aki nagyszájú, jó érzéke van a dalszövegekhez, és semmi kedve titkos szerzőtárssá válni. Alex azonban elég rég dolgozik a show businessben ahhoz, hogy bárkit meggyőzzön, elvarázsoljon és kizsebeljen, ha kell. Ő legalábbis ezt hiszi.

Music and Lyrics - amerikai romantikus vígjáték, 2007; r.: Marc Lawrence

 
Mítoszok, mesék, útvesztők
A Faun labirintusa

A Faun labirintusa Fura fej

Spanyolország, 1944. A polgárháború véget ért, de a hegyekben még harcolnak a gerillák. Carmen kislányával, Oféliával új férjéhez, a hideg, kegyetlen és autoriter Vidal kapitányhoz költözik, aki Franco seregében szolgál. Ofélia nem szenvedheti az új életét, így a ház mögött felfedezett rejtélyes labirintusba menekül. Pán - védelmezője és vezetője - egy mesebeli figura meggyőzi, hogy a kislány egy mágikus királyság rég elveszett hercegnője. Hogy az elveszett igazságot megtalálja, Oféliának három próbát kell kiállnia, olyanokat, melyekre senki nem készítette fel.

El Laberinto del Fauno/Pan's Labyrinth- mexikói-spanyol-amerikai fantasztikus thriller,2006; r.: Guillermo Del Toro

Két egy felvonásos
Szép Ernő: Kávécsarnok, Tűzoltó

Kerekes Éva © orkenyszinhaz.hu

Szép Ernővel (és Molnárral) kezdődne a modern magyar színpadi szöveg korszaka? Nem tudálékoskodjunk, ez nem biztos, hogy igaz. Az viszont igaz, hogy elképesztően jó dialógusokat írtak, hihetetlenül izgalmas nyelvet használtak mindketten. Pesti szleng, magas irodalom, jellemfestő elszólások, mellé- és fölébeszélések, költői és profán nyelvhasználat.

Biztosan nem szomorkodhat(ott) az a két színész, akik e két egyfelvonásost megírásuk óta valaha is eljátszották, hiszen mind a Kávécsarnok, mind a Tűzoltó egy-egy elsöprő színészi jutalomjáték.

Úgy tűnik, Szép Ernő kedvelt műfaja a szerelmi krimi, ahol valódi veszélynek csupán egyetlen emberi testrész van kitéve – a szív. Mindkét darabban a Nő nyomoz, a gyanúsított pedig a Férfi. Fanny, a melegszívű pesti kávécsarnok-tulajdonosnő, egy kuglófbetyár vendég, az árva agglegény Alajos úr körmére próbál koppintani, míg Özv. Karácsony Jeremiásné, a feltüzesedett szépasszony, Derecske város délceg tűzoltóját teszi próbára: Melyik tűz eloltása fontosabb; azé-e, ami őbenne ég, vagy amelyik a városban gyulladt ki? Hiába talpig férfi a sisakos-parádés tűzoltó, a végtelen női ravaszság egérfogóba juttatja, akárcsak a Kávécsarnok félregombolt mellényű, szipogó úriemberét. Ebből a csapdából pedig férfi számára nem létezhetik menekvés. Csak egyféleképpen.

Rendező: Bereményi Géza

márc. 9, 14, 24; Örkény Színház

Össztársadalmi burleszk
Shakespeare: A windsori víg nők
Ford.: Márton László , Révész Ágota

„A windsori víg nők, ha úgy vesszük, össztársadalmi burleszk: a lovagság és a polgárság – a romantika és a realizmus – együttes és általános paródiája… Ki ne ismerné a szájas-szívélyes, chauceri vágású fogadósgazdát, a kenetes-tudálékos lelkipásztort, a pukkancs-piperkőc doktort…a tisztségviselő hólyagokat, a habókos férjeket, a temperamentumos ténsasszonyokat – az emberi színjáték örök karakterszínészeit?...

…Komikus, ahogy a nemesség a polgárpénzhez törleszkedik, a vagyon pedig a ranghoz. De ugyanígy ácsingózik a vénség is az ifj úság után, s ugyanilyen alamuszi helyezkedéssel ravaszkodják ki a fi atalok is a maguk polgári hasznát, a boldogságot. Gyarló az ember…”
(Géher István)

Rendező: Kelemen József

márc.9, 10; Csiky Gergely Színház

Radnóti, Bálint, Radnóti

Radnóti Miklós versei, naplórészletek, levelek és Bálint András saját történetei hangzanak el a színész előadásában azon a költői esten, amelyet március 11-én mutat be a Radnóti Színház.
 
"Valahányszor költői estet készítettem, mindig kicsit magamról is beszéltem. Kosztolányi, Szép Ernő, Márai, Babits vagy Arany szavaival. Most Radnóti költészetében azt keresem, ami az ő magyarságtudatáról, zsidóságáról és katolicizmusáról szól, és szeretnék beszélni a saját családomról, gyökereimről is" - mondja az estről Bálint András.
 
Bálint András első Radnóti-estjét több mint húsz évvel ezelőtt tűzte műsorra a teátrum, a színész azóta számos más költő, író életművéből készített színházi estet. Radnótihoz most két ok miatt tért vissza. Egyrészt, mert Ferencz Győző új monográfiájában számtalan olyan anyagot, dokumentumot talált, amely eddig nem jelent meg nyomtatásban, így például néhány, eddig ismeretlen levelet.
 
"Másrészt, ahogy öregszem, egyre fontosabbá válnak számomra a gyökereim, és úgy érzem, Radnóti történetén keresztül önmagamról is beszélhetek" - fogalmaz a színész.
 
Az előadásban az ismert és kevésbé ismert versek mellett részletek hangzanak el Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni naplójából, a színész korabeli dokumentumokat, újságcikkeket, törvényeket is felolvas.

Rendező: Deák Krisztina

márc.10, 11; Bp. Radnóti Színház 

 

A pálya szélén
Mándy-bemutató Szegeden

Mándy Iván © zenith.org

Mándy Iván A pálya szélén című regénye és Sándor Pál Régi idők focija című filmje alapján készült a Kell egy csapat című darab, amelyet március 9-én mutat be a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ).

Czene Zoltán, a társulat művészeti vezetője így beszél a premierről: a két alkotásból készült színpadi változatban a közismert "kell egy csapat" mondatot a színház világára adaptálták. A darab egy színházi társulatról szól, és arról, hogy miként hoz létre ez a közösség egy színházi előadást.
 
A SZESZ produkciójában új formai megoldásokkal kísérleteznek: az alapvetően filmes műfajnak számító burleszkből olyan eszközöket ültettek át a színpadra, mint amilyen a gyorsítás, a lassítás vagy a feliratok.

A bemutatón, amelyet március 9-én tartanak a szegedi Bálint Sándor Művelődési Házban, részt vesz Mándi Iván Kossuth-díjas író özvegye is. A darabot összesen nyolc alkalommal láthatják a szegediek.
 
márc.9; Szeged; Bálint Sándor MH.

 

250 páncél
Bartók bogarai

Bartók Béla

Bartók Béla rovargyűjteménye ihlette azokat a képzőművészeti alkotásokat, amelyekből hétfőtől látható kiállítás Budapesten, a Ráday utcai 2B Galériában.
 
A zeneszerző viaszhengerei és kottái javarészt túlélték a háború pusztításait, a rovargyűjtemény viszont nem volt ilyen szerencsés: a hatalmas anyagból mára csupán 250 kemény páncélú bogár maradt.
 
Bartók Béla legendás természetszeretetének kevés fennmaradt tárgyi emléke az alkotó utolsó lakhelyén, a tavaly tavaszra felújított budai, Csalán utcai villában látható. Az egyik vitrinben kaptak helyet a rovargyűjtő eszközök, a gyűjtemény még ép darabjai, valamint a nagy tárgyi ismeretről, alapos rendszerezésről tanúskodó jegyzetek. A zeneszerző rovargyűjteménye tizenkét művészt ihletett meg, köztük Tandori Dezső költőt, akit grafikai munkáiról is ismert.  A kiállítók között szerepel továbbá Kicsiny Balázs, a 2005-ös Velencei Biennálé művésze, valamint az amerikai John Roach, aki szintén a hangszerek felől közelít a megadott témához.
 
A 2B Galéria művészvendégei között van még Elekes Károly, Hajagos Andrea, Rácmolnár Sándor, Roskó Gábor, Swierkiewicz Róbert, Várnagy Tibor és Zsák Árpád is.

ápr.14-ig; Bp; 2B Galéria

Kék zenék a hajón
Courtney Pine; A38

Courtney Pine © courtneypine.co.uk

Courtney Pine brit dzsessz-szaxofonos március 13-án a Blue Music sorozatban az A38 Hajón ad koncertet. E program keretében kitűnő nemzetközi előadók, elsősorban a táncos-funkos fúziós acid-jazz legjelentősebb képviselői mutatják be programjukat.
 
Courtney Pine után tavasszal többek között az Incognito, a Mezzoforte és a De Phazz lép fel, majd - kis műfaji kitérővel - a salsamuffin nagyszerű képviselője, Sergent Garcia érkezik a Hajóra.
 
Courtney Pine a kortárs dzsessz egyik legsokoldalúbb egyénisége.  Zenei sokoldalúsága már 1987-ben megjelent első lemezére is jellemző volt, talán pont ennek köszönhető páratlan népszerűsége. Szokatlan módon azonnal felkerült a British Top 40-be, és a lemez nagy slágere, a Children of the Ghetto az amerikai Top 10-be is bekerült.
 
Pine visszhangos, hosszan elnyújtott, magasan kitartott szaxofon-szólamai hallhatók Alan Parker klasszikusa, az Angyalszív Trevor Jones által írt filmzenéjében.
 
Pine kiadott pop- és reggae-lemezt, elektronikával átfuttatott klasszikus dzsesszfelvételt Cassandra Wilsonnal. Courtney Pine számára nem léteznek műfaji határok, egyebek mellett belekóstolt a soulzenébe is. Virtuozitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét két éve már bizonyította az A38 Hajón.
 
A budapesti koncerten Courtney Pine: tenor- és szopránszaxofonon, Chris Jerome billentyűs hangszereken játszik, Omar Puente hegedűl, Cameron Pierre gitározik, Darren Taylor a basszusgitáros és Robert Fordjour dobol. Néhány cím az utóbbi évek lemezterméséből: Resistance (2005), Devotion (2003), Back in the Day (2000), Underground (1997) és Modern Day Jazz Stories (1995).

márc. 13; Bp. A38

 Minden lében két kanál
Method Man & Redman

Method Man © method-man.com

A budapesti aszfalt és a New York-i ugyanolyan; rideg és kemény. Az aszfaltzene már nem azonos; mostí zelítőt kaphatunk a klasszikus rap igazi főáramából: egy - de inkább két -  legendás alak látogat a PeCsába a hip-hop forrásvidékéről.

Method Man a Wu Tang Clan csapat tagjai közül lépett szólópályára. A rekedt hangú, dörzsölt szájú rapper hamar a banda legismertebb tagja lett, mindannak ellenére, hogy szövegei sokkal nyíltabbak és önfeledtebbek voltak a banda rezidens mikrofon felelősénél, Old Dirty Bastrad-nál.  A kilencvenes évek kezdetével egyre több közös munkát adott ki Redman-nel, aminek köszönhetően nem csak a rap világ egyik legnagyobb párosát hozták létre, hanem egy, a filmvásznon is többszörösen megörökített komikus csapatot. (How High, Soulplane, Belly)

Method Man, még mint Clifford Smith született 1971. április első napján Hempstedben, Long Island-en. Gyermekkorát édesapja Long Island-i és édesanyja Staten Island-i háza közötti ingázással töltötte. Egy helyi egységben találkozott először a későbbi Wu Tang kollégákkal és barátaival, RZA-val, GZA-val és Old Dirty Bastard-dal. A kilencvenes évek elején alapították meg hip-hop formációjukat. Redman-nel közös albumuk, a Blackout-ot, ami harmadik helyen nyitott 1999 őszén. Majd elkövetkezett a nagy siker, a Method Man-Redman páros filmes debütálása, a How High című vígjátékában, ami a főiskolára beszabadult páros kemény napjait mutatja be a diplomaszerzésig. Redman 1991-ben mutatkozott be a nagyközönségnek, az EPMD "Hardcore" és "Brothers on my jokes" track-jeiben, majd rövid idő elteltével meg is jelent későbbi aranylemeze a "Whut?Thee Album". Redman megbecsült és fontos tagja a Hit Squad nevű hiphop formációnak.

márc.9; PeCsa