2006. augusztus. 11. 16:46 MTI Utolsó frissítés: 2006. augusztus. 11. 16:37 Kult

Hitler-képeket árvereznek Nagy-Britanniában

Elárverezik a jövő hónapban Nagy-Britanniában Adolf Hitler 21 tájképét, melyeket a későbbi náci diktátor az első világháború éveiben festett, amikor tizedesként a francia és a belga határon szolgált - írta a The Guardian című brit napilap.

A tájképeket, templomokat és villákat ábrázoló akvarellek a Jefferys aukciós ház munkatársa szerint nem képviselnek különösebb művészi értéket, igazából csak alkotójuk személye miatt érdekesek. Hetven évig lappangtak egy bőröndben egy belgiumi padlásszobában, míg nemrég fel nem bukkantak a délnyugat-angliai Lostwithielben.

A főként bútorral és kisebb antik tárgyakkal foglalkozó Jefferys azzal vonta magára a figyelmet, hogy nemrég aukcióra bocsátotta Hitlernek egy holland postásról készített portréját, amelyet nem valamely náci emléktárgyakat gyűjtő személy vásárolt meg, hanem egy helybeli angol lakos. Ezzel az aukciós ház és Hitler "románca" véget is ért volna, ha az ár - 5200 font (2,1 millió forint) - fel nem kelti egy idősebb belga hölgy érdeklődését, akinek valaki átadta a Hitler-festményeket. Kapcsolatban lépett az aukciós házzal, és eladásra ajánlotta a 21 festményt.

A Jefferysnek alapos fejtörést okozott az ajánlat, egyrészt, mert nem volt biztos a képek eredetiségében, másrészt pedig kérdéses volt számára, hogy erkölcsös dolog-e a náci diktátor képeivel üzletet csinálni?

Az eredetiség kérdését azóta belgiumi szakértők hitelt érdemlően tisztázták, ami pedig a dolog erkölcsi oldalát illeti, az aukciós ház munkatársa, Ian Morris azzal érvelt, hogy a képek még azelőtt készültek, hogy Hitler zsarnokká vált volna. Sőt, szerinte ezek a festmények éppen kulcsot adnak Hitler személyiségének megfejtéséhez.

Fiatalemberként Hitler kétszer is kérvényezte felvételét a bécsi Szépművészeti Akadémiára, de elutasították.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.