Junghaus Tímea, kurátor. Az egyik kezdeményező © Túry Gergely

"Elmúlt már az az idő (...), amikor a roma művészeket és a roma kultúrát azon az alapon le lehetett volna nézni, hogy ez csak afféle naiv művészet" - fogalmazott Bozóki András.
   
"Magyarországnak büszkének kell lennie arra, hogy ilyen tehetséges roma művészei vannak, képeiket be kell mutatni a Nemzeti Galériában, a Műcsarnokban és a nagy reprezentatív intézményekben" - tette hozzá. Szerinte az integrációhoz szükség van arra, hogy a kisebbségi kultúra saját terében megmutathassa önmagát.
   

Miért is kell RomaMoma?

Olvassa el a hvg.hu tavaly készült interjúját Junghaus Tímea művészettörténész- kurátorral, aki az úgynevezett RomaMoma-tervről, egy - akkor még csak - elképzelt roma kortárs művészeti intézményről beszél.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában lévő 180 négyzetméteres helyiségben három-négy nagyobb teret alakítanak ki. A korábban irodának használt bérleményt a kulturális tárca felújítja és a galéria számára átalakítja, valamint felszereli az összes szükséges berendezéssel - mondta el Bozóki András. Közölte, a galéria kialakítására a tárca 7,7 millió forintot költ, a képtár ez évi működésére a minisztérium 15 millió forintot biztosít.


A magyarországi cigány képzőművészet jelenlegi legnagyobb gyűjtőhelye a Fővárosi Önkormányzat Romano Kher (Cigányház) raktárában van, Újpesten. Ez a hely a szakemberek szerint nem alkalmas képzőművészeti tárgyak bemutatására, de raktározására sem. Több mint 1300 mű van mégis itt; havonta ideiglenes kiállításokat hoznak létre belőlük a Roma Parlament épületében. A másik nagyon jelentős gyűjtemény a Néprajzi Múzeumé. 
   
Az új roma galéria a Magyar Művelődési Intézet szervezetén belül működik majd. A galéria munkáját szakmai tanácsadó testület segíti majd, amelynek tagjai: Junghaus Tímea művészettörténész, Daróczi Ágnes kisebbségkutató, Petrányi Zsolt, a Műcsarnok főigazgatója, valamint Szentandrássy István festőművész.