A bizottság indoklása szerint Ebadi a nők és a gyermekek jogaiért folytatott harcáért kapta az elismerést. Sirin Ebadi volt 1974-ben Irán első női bírája, mielőtt az 1979-es iszlám forradalom nyomán lemondásra kényszerítették. Ebadi meggyőződéses muszlim, aki nem lát konfliktust az iszlám és az alapvető emberi jogok között. Az 56 éves írónő 165 jelölt közül nyerte el a Nobel-békedíjat, megelőzve a sokkal esélyesebbnek tartott II. János Pál pápát és Václav Havel volt cseh elnököt. Ő a tizenegyedik nő, aki a díj 1901-es alapítása óta elnyerte a békedíjat. A kitüntetés hírét Sirin Ebadi elképedéssel fogadta, s az AFP-nek nyilatkozva kijelentette: a Nobel-díj mindazokat az irániakat illeti, akik a demokráciáért harcolnak.
A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem az alapító Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban adnak át. Ennek magyarázata, hogy az alapító halálakor Svédország és Norvégia még egy államot alkotott, és Nobel végrendeletében meghagyta, hogy a Békedíjat norvég bizottság ítélje oda, ez a hagyomány pedig Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat odaítélő bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, de a kabinettől függetlenül tevékenykedik. Döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét.
A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint az alapító szándékait figyelembe véve már az emberi jogokért küzdők is megkaphatják. Az első Nobel-békedíjat 1901-ben Henri Dunant és Frédéric Passy, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítói kapták. (MTI)