Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Raklapról kínált olcsó, saját márkás hard diszkontból vált két évtized alatt az ország kilencedik legnagyobb munkáltatójává és a legnagyobb forgalmú élelmiszerláncává a Lidl Magyarország. Idén várhatóan elérik a 180 millió vásárlót. A vállalat a huszadik születésnapja alkalmából fennállása során először tartott sajtótájékoztatót.
Szinte napra pontosan húsz éve, 2004. november 18-án nyitotta meg első 12 üzletét és a logisztikai központját a Lidl Magyarország, ennek apropóján tartott sajtótájékoztatót a vállalat. Szlavikovics Zita, a cég szeptemberben kinevezett új elnöke visszatekintésében elmondta: a boltokban akkoriban még szinte kizárólag saját márkás termékeket árultak, gyakorlatilag raklapokról, mindenféle kényelmi szolgáltatás nélkül (ahogy azt például az orosz Mere diszkontlánc a mai napig csinálja), a márkát senki nem ismerte Magyarországon, és meglehetős gyanakvás is fogadta a vásárlók részéről.
Azóta a vállalat kinőtte magát: 2013 körül nyitották meg a századik boltjukat, 2023-ban pedig már 200 üzlet várta a vásárlókat. Mára már 210 üzlete és négy raktárközpontja van a cégnek, de „most már a 250. üzlet terve is megvan a fejünkben” – mondta Szlavikovics. Az ötödik logisztikai központ építése is folyamatban van Kiskunfélegyházán, ezt várhatóan 2026-ban adják át. Ezzel már teljesen el tudják látni a hazai üzlethálózatot, hiszen jelenleg még külső raktárakat is igénybe vesznek.
A Lidl a német Schwarz-csoporthoz tartozik, ahogy a prémium kategóriás Kaufland áruházak is, a cég versenyképességének pedig fontos tényezője, hogy a saját márkás termékek is a cégcsoporton belülről érkeznek – mondta a vezető. Világszerte összesen közel 14 ezer Lidl-üzlet található, nagy részük Európában, de 2017-ben bevették az Egyesült Államok keleti partját is, jelenleg 170 bolt működik kilenc szövetségi államban. És ha már Amerika, a Lidl elnöke egy igazán odaillő mértékegységben adta meg a magyarországi boltok összesített alapterületét: ez 32 focipályát tesz ki.
Magyar termékeket exportálnak
Elhangzott az is, hogy idén várhatóan elérik a 180 millió vásárlót, ami azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár átlagosan 18-szor járt 2024-ben Lidl-üzletben. Ezt a vevőszámot közel 10 ezer alkalmazott szolgálja ki, ez az összes kiskereskedelmi alkalmazott 3,3 százalékát jelenti, az elmúlt 5 évben pedig közel egyharmadával nőtt a számuk.
A GFK szeptemberi felmérése szerint magasan a Lidlnek van a legnagyobb piacrésze (20,4 százalék) az élelmiszer-kiskereskedelemben, második a Spar (13,3 százalék), míg a Penny a harmadik (9,7 százalék) – ismertette Szlavikovics Zita. A Lidl bevétel alapján is listavezető évek óta, 2023-ban például nettó 1151 milliárd forint forgalmat generáltak 26 milliárdos nyereség mellett. Emiatt a vállalat költségvetési hozzájárulása is jelentős, hiszen a teljes magyar GDP 1 százalékát teszi ki az adófizetésük, a magyarországi beszállítói láncot hozzászámolva pedig 1,3 százalékát.
20 éve egy sokkal egyszerűbb és kevésbé töredezett piacra érkeztünk meg, amit a Tesco dominanciája határozott meg, és a legismertebb márka is a Tesco gazdaságos volt
– mondta el Nepp Zoltán, a vállalat beszerzési ügyvezető igazgatója. Ő is felelevenítette, hogy kezdetben lassan épült csak a magyar beszállítói hálózat, az 1800 forgalmazott termék között szinte egyáltalán nem volt magyar. A vállalat 2013-ban indította el a Lidl a magyar beszállítókért programot, amelynek keretében a partnerekkel való személyes egyeztetések mellett szakmaközi szervezetekkel és állami ügynökségekkel, például a HIPA-val és a HEPA-val is együttműködnek.
Az elmúlt 10 évben változott meg drasztikusan a belföldi kínálat: a magyar termékek száma másfélszeresére, a beszállítók száma 73 százalékkal nőtt, míg a Lidl közreműködésével külföldre (külföldi Lidl-üzletekbe) exportáló magyar cégek száma ez idő alatt 4,5-szeresére, a termékek száma hatszorosára emelkedett – mondta Nepp Zoltán.
Jelenleg már 135 milliárd forint értékű magyar árut visznek ki más országokba.
Szerinte fontos, hogy a partnerek is ugyanolyan hatékonyan működjenek, mint a Lidl, hiszen csak így tudnak jó ár-érték arányt kínálni a fogyasztóknak. Ezzel kapcsolatban jellemző példaként említett egy sütőipari vállalatot, amelynek a meglévő üzemében 130 fő dolgozott, majd felhúztak egy új üzemet, ahol mindössze már csak ketten – mégis ez utóbbi gyártott több péksüteményt. Nepp szerint csak ilyen fejlesztésekkel lehet exportképes a magyar áru, ehhez azonban kellenek az uniós és az állami támogatások is.
A beszerzési igazgató beszélt a magyar borok külföldi értékesítéséről: a Lidl adja el az összes export egyharmadát, főként annak köszönhetően, hogy 2014 óta minden évben megrendezik a Lidl Wine Expót, amelyre a nemzetközi beszerzőket és a magyar borászokat hívják meg.
