Eredetileg ebben az üzemben akarták licenc alapján gyártani a koronavírus-fertőzés elleni orosz és kínai vakcinát.
Még mindig csak a tervezése zajlik a debreceni oltóanyaggyárnak, amelynek a miniszterelnök ígérete szerint 2022 végén már működnie kellett volna – írja a Népszava. A Debreceni Egyetemnél érdeklődtek, hol tart az építkezés, amely azt válaszolta: a befogadó csarnoképület a vállalt határidőre, 2022. december 15-re felépült, a megnyúlt nemzetközi technológiai szállítási határidők, az alkatrészhiány, a megnövekedett piaci igények, a gyorsan változó körülmények és az emelkedő árak miatt azonban csak többszöri átgondolás és újratervezés után. „A járványhelyzet átalakulásával, a technológia logikai és szakmai tervezésével a folyamat jelenleg is zajlik, illetve a szükséges berendezések beszerzési eljárásai zajlottak le, miközben a Debreceni Egyetem és az e célból általa létrehozott Oltóanyaggyár Zrt. további előkészítési, tervezési, K+F folyamatokat végez.”
Arról az intézmény nem tett említést, hogy mikor kerülhetnek ki az első koronavírus-fertőzés és influenza elleni oltások.
A lap emlékeztetett, hogy már 2017-ben felvetődött, hogy Debrecenben, az egyetem bázisán, a Richter Nyrt. és az Omninvest vakcinagyártó utódának közreműködésével indítanák újra a magyarországi oltóanyag-termelést, a tervek szerint már két évvel később.
A gyár alapkövét azonban csak a koronavírus-járvány kitörése után, 2020 szeptemberében tették le, ahol Palkovics László innovációs és technológiai miniszter arról beszélt, hogy 2022 augusztusában már állni, év végén pedig termelni fog az üzem. 2021 őszén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig arról nyilatkozott, hogy az orosz Szputnyik és a kínai Sinopharm Covid-oltóanyag gyártásának felelőseivel tárgyalnak, hogy Debrecenben licenc alapján lehessen gyártani a két vakcinát.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly tavasszal azonban már arról beszélt, hogy még vizsgálják, hogy mit lenne érdemes Debrecenben gyártani, a koronavírus elleni szerre ugyanis már nincs szükség. Ettől függetlenül az idei költségvetésben 16,1 milliárd forintot elkülönítettek a beruházásra.