Az NGM tervezetében (amelyet a minisztériumi közlemény szerint „hamarosan” közzétesznek a kormányzati portálon) két fontos megállapítás szerepel. Az egyik szerint egységessé válhatnak a munkavállalási engedélyek esetében alkalmazott szankciók, vagyis „az engedély iránti kérelmet minden olyan esetben el kell utasítani, ahol a munkáltatóra a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki”.

Ennek fényében több akkumulátorgyár is kieshet azon cégek köréből, amelyek jogosultak lehetnek EU-n kívüli munkaerő alkalmazására. A közlemény nem szól arról, hogy mi a helyzet a bírsággal sújtott cégeknél már alkalmazásban álló külföldi munkaerővel, maradhatnak-e, vagy őket is el kell bocsátani.

A tervezet alapján az engedély kiadása elutasítható lenne továbbá akkor is, ha a munkáltató alaptalan feltételekkel elzárkózik a magyar munkavállaló foglalkoztatásától, vagy rosszhiszemű magatartást tanúsít a közvetítési eljárások során. Egy, a HVG-nek névtelenül nyilatkozó, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szakember szerint viszont a magyar cégek általában is érdekeltek a magyar munkaerő alkalmazásában, a külföldiek idehozatala és foglalkoztatása ugyanis rengeteg költséggel jár.

A másik fontos rész az NGM közleményében az, hogy a rendelet hatályba lépését követően, hivatalosan

a visszaélések elkerülése érdekében a magán-munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése”.

Hogy ez pontosan mit jelent majd a gyakorlatban, azt a rendelet szövegének hiányában nehéz eldönteni, mindenesetre maga a közlemény egyértelműen fogalmaz a magánkézben lévő közvetítők kitúrásáról. Így például az a cég sem végezhet ilyen tevékenységet, amelyen keresztül az a több száz kirgiz munkavállaló jött az SK On akkugyártó iváncsai üzemébe, akiket a cég májusban azonnali hatállyal kirúgott (hab a tortán, hogy a kirgizeket közvetítő cég tulajdonosa az a Tibidado magántőkealap, amely a Direkt36 oknyomozása alapján Rogán Antal köreihez köthető). Az ugyanakkor nem valószínű, hogy a munkaerő-közvetítést állami feladattá akarná tenni az NGM.

A közlemény szövege alapján a rendelet nem vonatkozik azokra a minősített munkaerő-kölcsönzőkre, amelyek szigorú szabályok szerint hozhatnak be körülbelül egy tucat nevesített országból munkavállalókat, mert ezek a vállalatok maguk alkalmazzák őket. A közvetítőkre viszont ilyen földrajzi megkötés nem vonatkozik, ráadásul az ezeken keresztül érkezőket az a cég veszi állományba, ahol dolgozni fognak.

A HVG-nek nyilatkozó szakember úgy látja: azzal, hogy a közvetítőknek a rendelet megtiltja a harmadik országból érkező munkavállalók toborzását, azokra a cégekre hárítja ezt a feladatot, amelyek ilyen munkaerőt akarnak dolgoztatni. Az ezzel járó megemelkedett adminisztratív és HR-költségek még inkább arra ösztönözhetik a cégeket, hogy amíg lehet, magyar munkavállalókkal oldják meg a foglalkoztatást.

Az NGM közleménye szerint a lépésre azért van szükség, hogy tovább aktivizálja a magyar munkaerő-tartalékot, illetve hogy megvédje a magyar munkahelyeket. „A kormány a jövőben is a magyar munkavállalók, családok és a magyar munkahelyek védelmét szem előtt tartva, a kellő szigorral fogja alakítani a vendégmunkások foglalkoztatásának hazai szabályozását” – fogalmaz a közlemény. Ez a megkérdezett szakértő szerint jól hangzik, azonban kétséges, hogy a hatóságok valóban képesek lesznek-e erősíteni a magyar foglalkoztatást.