2022-ben 1,46 milliárd forintnyi adóbírságot állapított meg a NAV az elektronikus kereskedelemben részt vevő adózók vizsgálata során, 2023 első félévében pedig 685 millió forintnyi adóbírságot szabtak ki - mondta el a NAV sajtótájékoztatóján Horváth Gábor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása, Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezetője.

"Egy hirdető aranynak látszó, hamis, Versace és Channel fémjelzéssel ellátott ékszereket kínált, azonban a próbavásárláskor kiderült, hogy adószám nélkül kereskedik, bevételei után nem adózott"- szemléltette a lebukott e-kereskedők konkrét eseteit Sáriné Biró Anita, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának ellenőrzési igazgatóhelyettese. Mint mondta, ebben az esetben több hatóság közreműködésével a hamis aranyékszereket lefoglalták. Adószám hiányában végzett, azaz kontár tevékenység, iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény és fémjelzési szabálysértés miatt eljárások indultak az eladó ellen, és összesen 67 tárgyat foglaltak le 5 millió forint értékben.

Egy másik esetben az egyik Facebook-csoportban hamis, Pandora-logós ezüst ékszereket kínáló árust értek tetten a NAV ellenőrei. "Kiderítették, hogy az online árus tevékenységét közel egy éve kezdte, futó hirdetései alapján több mint kétszáz darabból álló készlettel rendelkezett. A vizsgálat végére tisztázódott, hogy az eladó mögött nem állt valós vállalkozás: nem volt adószáma, így nem adott sem nyugtát, sem számlát. A termékeket naponta rendelte egy népszerű, kínai termékeket értékesítő online piactérről, szintén számlák nélkül" - mondta el Sáriné Biró Anita.

"Fennakadt a szűrőn egy olcsó dohányt kínáló eladó is, aki inkognitóban tett szert közel 50 millió forint illegális bevételre. Háromféle, török származású, vágott dohányt kínált a dohánybolti ár töredékéért, ehhez még egy nyereményjátékot hirdetett." Az is gyanús volt az ellenőröknek, hogy a dohányt csak futárszolgálaton keresztül lehetett átvenni, de még a fiktív csomagadatok alapján is sikerült kinyomozni a hirdető lakásának helyszínét, majd az is kiderült, hogy az eladó több mint ezer csomagot adott fel. Az eljárás bizonylat nélküli árusítás, bevételeltitkolás és jövedéki jogsértés miatt indult, feljelentés után a NAV bűnügyi szakterületen folytatódik. A NAV szankcióin túl a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 1 milliótól 50 millió forintig terjedő bírsággal sújtja az illegálisan működő eladót.

Az ellenőrzések előkészítésében a legtöbb erőforrást az egyes internetes oldalak tartalma mögötti valós személyek azonosítása igényli, mivel a virtuális térben sokan csak álnéven vagy épp csak egy jelentéssel nem bíró felhasználói névvel szerepelnek - tette hozzá Horváth Gábor. Így tehát az adózó, vagyis az internetes értékesítő mögötti valós személy azonosításához, esetenként húsznál is több, különböző, nyilvános, internetes platformon, közösségi felületen gyűjtenek adatot a NAV munkatársai.Ez azt jelenti, hogy évente nagyságrendileg mintegy húszezer weboldal monitorozását végzik, ellenőrzik például a szállásközvetítő, ételkiszállítási platformokat, de nyomon követik bizonyos termékek internetes forgalmazását is. Folyamatosan figyelemmel kísérik

a jövedéki- és a dohánytermékek (például Elf Bar, vágott dohány); mobiltelefonok, tabletek és azok alkatrészei, kiegészítői; informatikai cikkek; arany, ezüst, bizsu ékszerek, drágakövek; kávégépek, kávék, kávékapszulák, utántöltők forgalmát és értékesítőit, különösen, ha a piaci ár alatt hirdetik termékeiket.

Horváth Gábor azt is elmondta, hogy a gyanús hirdetések mögötti cégek azonosítása jelenti az ellenőrzés legnehezebb részét. Gyakori, hogy a NAV ellenőrei először egy próbavásárlást végeznek. Bár a csomag átvételekor is vannak óvatosabb kereskedők, akik kizárják a személyes átvételt, és a rendelést postán és futárszolgálat bevonásával teljesítik, így feladóként általában valótlan adatokat adnak meg, de ilyen esetekben is csak idő kérdése, hogy a NAV kiderítse a valódi feladót, és személyén keresztül a kereskedő céget - tette hozzá.

A feltárt adatokat pedig összehasonlítják azokkal, amiket az adott cég szolgáltat magáról a NAV-nak, online számláin, online pénztárgépén keresztül, alkalmazottainak bejelentésével és bevallásaival. A háttérmunka nyomán kiderített adatok, szabálytalan gyakorlatok indokolják, hogy az ellenőrzés a kereskedő üzletében, telephelyén, azaz a helyszínen folytatódjon: a helyszínen pedig, amennyiben az eladó nem tudja igazolni az áru eredetét, azonnal le is tudják azt foglalni. Ezután kezdődhet az igazi eljárás, vagyis az adóellenőrzés, amely megállapíthatják a keletkezett adóhiányt.

Ezek az adóellenőrzések pedig 90% felett adóhiányt állapítottak meg eddig. 2022-ben 33 ügyből 30, az idei első félévben pedig 20-ból 20 esetben állapítottak meg adóhiányt.

Ráadásul az online piacterekhez kapcsolódó kockázatelemzési munkát ettől az évtől a nemzetközi információcserében érkező adatok is segítik majd. A platformüzemeltetőknek ugyanis új kötelezettségük lesz az, hogy a digitális platformon értékesítőkről, a megszerzett jövedelmekről adatot kell szolgáltatniuk az illetékes tagállamok adóhatóságai részére, így a NAV-nak tudomása van valamennyi belföldi magánszermély, illetve adózó külföldi platformon történt értékesítéseiről is. Kivételt csak közigazgatási szervek, tőzsdén jegyzett társaságok és kapcsolt vállalkozásaik, valamint azon értékesítők képeznek, akik kevesebb mint 30 áruértékesítést teljesítettek egy év alatt, ezek együttes értéke pedig nem haladta meg a 2 ezer eurót.

Az is fontos, hogy vásárláskor legyünk szkeptikusak, főként a gyanúsan alacsony áron kínált, silány minőségű termékekkel kapcsolatban, illetve, ha jogszerűen szeretnénk eljárni az internetes használt cikkek értékesítésekor, a NAV weboldalán tájjékozódhatunk.