Elkerülhetetlennek tartja az évközi minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Az érdekképviselet figyelmeztetett: az év további részében várható infláció olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként a legkevesebbet keresőket érinti.

A jelenlegi inflációs adatok ismeretében szinte biztosan korrigálni kell a minimálbéreket – idézte közleményében a szervezet az elnökét, Zlati Róbertet, aki szerint az idei minimálbérről szóló tavaly év végi megegyezésben minden tárgyalópartner elfogadta – alá is írta – azt a szándéknyilatkozatot, amely szerint „a versenyszférában a lehetőségek figyelembevételével 2023. évben őrizzék meg a bérek reálértékét”.

Emlékeztetett, hogy a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy ha a gazdasági folyamatok eltérően alakulnak, például, ha az átlagos infláció mértéke meghaladja a 18 százalékot, akkor – a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában – újratárgyalják a megállapodásban foglaltakat. Szerinte ez immár

indokolt, és elkerülhetetlen az évközi minimálbér-emelés.

A MASZSZ emlékeztetett arra, hogy az idei inflációs várakozás meghaladja a 18 százalékot, ráadásul a minimálbéres keresők háztartásaira jellemző fogyasztási szerkezetben – amelyben az élelmiszerre és energiafelhasználásra fordított kiadások együttes hányada jóval nagyobb az átlagosnál: a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint legalább 1 százalékkal magasabb. Vagyis az inflációs az alacsony bérűek körében az előre jelzett átlagosan 18 százalékkal szemben 19-nél is magasabb lesz.

Emlékeztettek arra is, hogy a KSH idei első negyedévben a teljes munkavállalói körre – tehát az 5 fő alatti vállalkozásokra is kiterjedő – kereseti adatai szerint a vállalkozói szektorban átlagosan 17,8 százalékkal emelkedtek a bérek. Ez ugyan közel 2 százalékkal magasabb a 2023. év eleji minimálbér-emelés mértékénél, de kevesebb, mint az év eleji infláció.

A szakszervezetek elvárják, hogy a partnerek – a munkáltatói és a kormány oldal aláírói is – tartsák be a megállapodást, s ennek megfelelően kezdődjenek meg időben a bérkorrekciós tárgyalások – szögezte le a MASZSZ elnöke. Zlati Róbert a sajtóban megjelent munkáltatói aggodalmakra reagálva kijelentette: a munkavállalók képviselői is tisztában vannak azzal, hogy az évközi béremelés újabb terhet jelent a cégek számára, de nem kívánnak mást, mint tisztes megélhetéshez szükséges béreket és a megállapodásban foglaltak szellemiségének betartását, megvalósítását.

Sokkal magasabb inflációt vár a GKI, mint a kormány, és recessziót

Egész évi gazdasági visszaesés, 19 százalékos infláció - a GKI még mindig meglehetősen pesszimista. A kormányzati gazdaságpolitikának nincs stratégiája, reformok helyett csak megszorításokkal operál - írja a gazdaságkutató legfrissebb prognózisában.