A Nemzeti Oltóanyaggyár céges beszámolójából kiderül: hiába csúszik a beruházás, már többtucatnyian dolgoznak és keresnek jó pénzt ott. A gyár, ha felépülése még odébb is van, az eszközöket már elkezdte beszerezni.
2022-ben 764 ezer forintra növelte 2021-ben még csak 100 ezer forintos árbevételét az Oltóanyaggyár Zrt., amit arra alapított még 2021-ben a kormány, hogy megvalósítsa Debrecenben a 2020-ban kitalált Nemzeti Oltóanyaggyárat, ami az akkori tervek szerint tavaly év végétől gyártott volna vakcinát a Covid-19 ellen, ám eddig csak homályos ígéretek voltak vele kapcsolatban.
Tavaly őszre már kiástak néhány gödröt és homokhegyeket halmoztak fel a telephelyen, de bizony hiába ígérte korábban Orbán Viktor miniszterelnök, hogy 2022 végén már termelni fog a kiemelt beruházássá nyilvánított gyár, eddig egyetlen adagnyi oltóanyag sem készült el.
Csak a gödör és pár munkagép nem titkos a decemberre ígért Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.
Az év elején már arról írt a HVG, hogy jó eséllyel el sem készül a gyár, nemhogy vakcinát gyártson:
Covid-vakcina biztosan nem készül Debrecenben, jó eséllyel igazi oltóanyaggyár sem lesz
Egykor európai színvonalú fővárosi centrumkórházakról, a Covid betörése után pedig saját oltóanyaggyárról szóltak az egészségügyi kormányzat nagyívű tervei. Kellő politikai akarat és tőke híján azonban egyikből sem lett semmi.
És a legutóbbi kormányinfón is csak annyi hangzott el, hogy a „brüsszeli szankciók” miatt csúszik a beruházás, ám az Mfor.hu által idézett céges beszámolóból arra lehet következtetni, hogy valami mégis történik.
Például tavaly a tulajdonos Debreceni Egyetem 4 milliárd forint finanszírozási előleget kapott a megvalósításra, amivel együtt a korábbi 75 millió forintról 4,6 milliárd forintra nőtt a rövid lejáratú kötelezettségek sorában szereplő összeg, de növekedtek
- az anyagjellegű ráfordítások: 53,6 millióról 130,6 millió forintra,
- az egyéb ráfordítások 142 millióról 463 millió forintra,
- a személyi ráfordítások is: 194 millióról 463,2 millió forintra,
- miközben a létszám egy év alatt 12 főről 22 főre duzzadt (az Optenben pedig még több, már 34 fő szerepel),
- a 22 dolgozó munkabérére összesen 321 642 000 forint jutott, vagyis
átlagosan havi bruttó 1,2 milliót kaptak az üzemeléstől még messze álló gyár dolgozói, emellett
- 63,8 millió forintot fizettek a vezető tisztségviselőknek,
- a felügyelő bizottság tagjainak pedig összesen 12,3 millió forintnyi tiszteletdíj jutott.
Eközben bő ötszörösére nőtt a befektetett eszközök értéke is: 1 milliárdról 5,5 milliárd forintra, ami arra utalhat, hogy folyamatosan szerzik be a gyár berendezéseit, gyártósorait.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.