Vállalkozás hvg.hu 2023. január. 05. 13:23

Országszerte tiltakoznak az akkumulátorgyárak építése ellen a civilek

Több tervezett iparbővítés ellen is tiltakoznak a lakosok országszerte, de a hatósági eljárások folynak tovább, az ünnepek alatt is fontos döntések születtek. Győrben, Debrecenben, és Komáromban sem álltak le az ipartelepítési eljárások decemberben.

Nagy lépésekkel haladunk afelé, hogy akkumulátor nagyhatalommá váljon Magyarország. Szijjártó Péter az elmúlt év derekán sorra jelentette be az újabb és újabb gyárakat. A Magyar Narancs december elején tette térképre, hogy hol vannak már működő üzemek, és mely településeken tervezik az építését a zöldek szerint a környezetre veszélyt jelentő beruházásokat. Legalább egy tucat helyen már üzemelnek a gyárak, míg fél tucat településen egyelőre a beruházások előkészítése folyik, Debrecenben egyszerre két üzem építésével is sokkolják a helyieket.

Az ünnepek alatt elcsendesedtek a tiltakozások, de kormányzati hivatalok nem pihentek, karácsony és szilveszter környékén is születtek döntések. Komáromban az ipari park bővítése ellen kezdett aláírásgyűjtésbe egy civil szervezet kedden, mert december 28-án a Magyar Közlönyből derült ki számukra, hogy egy tizenöt helyrajzi számon levő, nagyjából 125 hektáros területet beruházási célterületté minősítettek, itt bővítenék a komáromi ipari parkot.

A győrszentivániak tiltakozásáról a hvg.hu is készített videót hónapokkal ezelőtt, most ott tart az ügy, hogy január végéig közbeszerzésen már ki is választhatják a területet előkészítő vállalkozót.

"Nem lesz más út, mint hogy elmenekülünk valahova" - nem kérnek a gyanús ipari parkból a dühös győrszentivániak

A településen mindenki arról beszél, hogy akkumulátorgyárat telepítenek a házaik mellé, de hivatalosan senki nem mond nekik semmit. Az erről tartott fórumon is csak annyi derült ki, hogy nincs semmiről információ, illetve, hogy a jegyző szerint a jegyző nem hazudik, bármilyen hihetetlen is.

Debrecenben pedig a decemberi civil fórumok után hivatalosan is közmeghallgatást tartanak a legnagyobb európai akkumulátorgyár építéséről, itt a tereprendezés már folyik, csak a környezetvédelmi engedélyre van szüksége a beruházónak az építkezés megkezdéséhez.

A komáromi civilek talán az országban már több településen is elinduló civil tiltakozásokból merítettek erőt. Még szeptemberben, Debrecenben találkoztak azok a civilek, akik a településükön próbálnak tájékozódni a már működő gyárakról, vagy a készülő beruházásokról, ezekkel kapcsolatban osztották meg egymással a tapasztalataikat. Ahogy a komáromiak a petíciójukban írják, a városban és környékén élőknek már éppen elég az a zaj, forgalom és szennyezés, amit a már meglévő ipari létesítmények mellett el kell viselniük, nem akarnak újabb gyárat, bármi is legyen az.

A közösségi oldalon szerveződött csoport egyik tagja állítása szerint már el is költözött, mert a szomszédjukban működő gyár miatt teljesen ellehetetlenült ott az életük, a gazdálkodás terveit pedig örökre fiókba tehették. A komáromi ipari parkban ugyanis már üzemel egy akkumulátorgyár, a dél-koreai SK Battery Kft. Az önkormányzat már évek óta készíti elő az ipari park bővítését. Korábban a tervezett ipari park infrastruktúrája nem volt elégséges, főként a vízellátással akadtak gondok, a nagy vízigény felmerülése miatt feltételezik, hogy ide is akkumulátorgyárat terveznek építeni.

Az már egy tatai civil közösségnél verte ki a biztosítékot, hogy a húsz kilométerre levő Tatáról vezetik el a vizet Komáromba, hogy kielégítsék az új gyáregység vízigényét, ahogy erről közel egy évvel ezelőtt a merce.hu írt. Most úgy tűnik, hogy elhárult a legtöbb akadály, a december 28-i Magyar Közlönyben a terület beruházási célterületté minősítése szerepel, ami felgyorsíthatja az engedélyeztetési eljárásokat.

A magyarnarancs.hu térképén levő települések nem mindegyikén szerveződnek a civilek, a kormánypárti helyi politikusok fő érve az egyébként szakemberek szerint a környezetre sok esetben veszélyt jelentő beruházások mellett, hogy jól fizető munkahelyeket jelentenek a helyi lakosok számára. A Győr mellett tervezett ipari park bővítése ellen erős ellenállás szerveződött, de az is az ünnepek alatt derült ki, hogy a tiltakozások nem akasztották meg a hatósági eljárásokat. Az ugytudjuk.hu szúrta ki a napokban, hogy még december 23-án közbeszerzést írt ki az önkormányzat az ipari park bővítésébe bevonni tervezett 400 hektár felének lőszermentesítésére. A terület másik felére, amennyiben ott is rendeződnek a kisajátítások, már nem is kell hirdetményt kiírni a közbeszerzésre, hanem automatikusan folyhat a terület rendezése.

Debrecenben sem csitul a lakosok tiltakozása, itt az ősszel már több, zömében civilek szervezte fórumot is tartottak, januárban pedig a törvényi előírásoknak megfelelően a hatóságok is közmeghallgatásokat tartanak, az egyiket január 9-én, a másikat majd a hónap végén, 20-án. A 9-i közmeghallgatás meghívóját december 19-én tették közzé az önkormányzati honlapon (nem a kezdőoldalon), ebben az áll, hogy január 13-án már meghozzák a környezetvédelmi engedélyről a döntést. Közben a Civil Fórum Egyesület Debrecen önkormányzati képviselőjétől, Gondola Zsolt Zoárdtól úgy tudjuk, hogy ez a határozat, mivel időközben hiánypótlást is kellett benyújtania a kérelmezőnek, csak február közepén születhet meg.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.