Számos nehézséggel néznek szembe a most induló vállalkozások, ráadásul rendkívül ritka az olyan üzleti modell, ahol egy új vállalkozás az indulása pillanatától kezdve nyereséget termel – mondta el a hvg.hu-nak Lakatosné Lukács Zsuzsanna, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója. Hozzátette, a vállalkozások útja meglehetősen göröngyös addig, amíg eljutnak ehhez a minimálisan szükséges üzemmérethez, a fedezeti ponthoz:

addig pedig csak fogy a pénz, amely általában finanszírozási kihívások elé állítja az egyébként is bizonytalan vállalkozót, ekkor megjelenhet a sikertelenség érzése.

A szakértő segítségével tíz tippet gyűjtöttünk össze, hogy a vállalkozások sikerrel vehessék a kezdeti akadályokat:

1. A vállalkozásindításnál az első fontos kérdés a piacképesség

Az indulás előtti első és legfontosabb kérdés az, hogy kellünk-e a piacon? Amennyiben nem kellünk, akkor rendelkezhetünk bármilyen vállalkozói kompetenciával, lehetünk szuper pénzügyesek vagy rendelkezhetünk mindenféle “szupererővel”, az üzleti ötlet nem, vagy nehezen vihető árbevételig. Nagyon jó az, ha a vállalkozónak tetszik a saját ötlete – hiszen az alapítói elkötelezettség fontos a sikerhez –, de fontos, hogy az ötlethez való ragaszkodás ne kompenzálja túl az üzleti racionalitást!

2. Tisztán kell látni azt, hogy mennyit szükséges megtermelnünk

A költségeink felett nagymértékben mi dönthetünk, míg az árbevétellel kapcsolatban – főleg induló vállalkozásoknál – álmaink, vágyaink, korlátozott racionalitáson alapuló elképzelésünk lehet csak. Az üzletképesség vizsgálatánál fordítsuk meg ezt a kérdést, és ne azon gondolkodjunk, mennyi lesz a bevételünk, mert ezt nem fogjuk tudni megmondani. Leendő költségeinket viszont pontosan fel tudjuk térképezni: írjuk össze az induláshoz szükséges összes költséget, valamint a havi rendszerességgel felmerülő működési költségeket, így megállapítva a fedezeti pontot, azaz azt a költségszintet, melyet a bevételeinknek ki kell termelniük. Ezáltal tisztább képet kapunk arról, hogy miként lehet a költségeket kigazdálkodni. Olykor pedig szembe kell nézni azzal, hogy hiába jó az ötlet, irreális az az elképzelés, hogy abból teljes idejű vállalkozás legyen.

3. Ki az én ideális vevőm?

A legritkább esetben sikerül elsőre tökéletesen eltalálni az ideális piacot. Ez ellen például piackutatással vagy perszónaállítással, vagyis a termék, a szolgáltatás tipikus vásárlójának leírásával lehet védekezni. Gyűjtsünk össze legalább 20-25 jellemzőt arról a személyről, akinek el akarjuk adni a termékünket, szolgáltatásunkat. Tegyük fel a kérdést: ki az én ideális vevőm? Amikor letisztul a kép, akkor nevezzük meg azt is, hogy mi az ő valós problémája és hogyan lehet reagálni arra az adott termékkel. Amennyiben ez teljesül, a piaci képesség is megkérdőjelezhetetlen lesz.

4. Mindig jól jön egy külső szem

Egy vállalkozás indításának minden egyes lépése alapos kutató és tervező munkát igényel: nem mindegy, hogy egy-egy lépésnek hogyan kezdünk neki, hol keressük a válaszokat és jól fordítjuk-e le azokat a vállalkozásunk nyelvére. Ilyenkor jönnek az olyan külső szervezetek, mint például a megyei kamarák, a kormányhivatalok, amelyek elsősorban technikai tudnivalókkal, a vállalkozás alapításával kapcsolatos információkkal tudnak segíteni.

Segíthetnek olyan szervezetek is, amelyek az általunk választott iparágról tudnak szélesebb körű információt nyújtani, mint például a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, az Ipartestületek Országos Szövetsége, vagy a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Emellett léteznek olyan megyei és országos szervezetek is, amelyek átfogó tudást adnak, ilyenek a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok, az induló vállalkozásoknak székhelyet is biztosító vállalkozói inkubátorok, a megyei kormányhivatalok, illetve ide tartozik a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány is, ahol vállalkozói tudást és gyakorlati tapasztalatot egyaránt közvetítenek.

5. Mi a “szupererőm”?

Tegyük fel azt a kérdést is, hogy mi az az egyetlen dolog, amiben jobb, ügyesebb és bármilyen pozitív tulajdonsággal bíró vagyok, mint a vélelmezett, legszorosabb versenytársam? Akik megújulást, innovációt, egyediséget képviselnek, azok egyértelműen meg tudnak kapaszkodni a piacon.

Azonban, ha magamat sem tudom meggyőzni arról, hogy újat tudok hozni a piacra, és amit én csinálok az valamiben több, jobb, innovatívabb, hatékonyabb, mint a többieké, akkor a leendő vásárlóimat sem fogom tudni meggyőzni. Vagyis, ha nem tudom miben vagyok jó, akkor a versenytársakkal szemben sem tudom meghatározni magam. Ha jól felállítottam az ügyfélprofilt és tudom mi a szupererőm, akkor a piacra úgy tudok belépni, hogy nem a versenytársakkal akarok csatázni.

Írjunk egy listát arról, hogy miket kell ahhoz csinálni és mihez kell értenünk ahhoz, hogy az ötletből működő vállalkozás legyen!

6. Keressük meg a megfelelő kommunikációs csatornát!

A következő kihívás az, hogy megtaláljuk a megfelelő üzeneteket, és a vevőkhöz illeszkedő kommunikációs csatornákat. Pontosan dolgozzuk ki, hogy milyen üzenetek formájában juttatjuk el a releváns üzeneteinket a célcsoporthoz. Keressük meg azt, vagy azokat a kommunikációs csatornákat, amelyekkel viszonylag költséghatékonyan el tudjuk érni a leendő vásárlókat.

7. Önismeret, önfejlesztés, önbecsülés

Az ötlet továbbgondolásához szükséges tudni, mennyire van tisztában a vállalkozó a saját erősségeivel. Vagyis, milyen mélységben gondolkodott el azon, hogy milyen területen kell fejlesztenie önmagát és hogy áll az önbecsüléssel? Ezekkel a kérdésekkel fontos foglalkozni a vállalkozás indítása és következő szintre lépése előtt is.

Azt is fontos átgondolni, hogy a vállalkozó egyénisége, a személyisége alkalmas-e a vállalkozói létre: mennyire kitartó, megingathatatlan, tudja-e kezelni a stresszt, a lassan csordogáló bevételből eredő bizonytalanságot, ezt hogyan illeszti be a mindennapokba, illetve, tudja-e kezelni az ügyfélpanaszokat, a negatív, romboló megjegyzéseket a közösségi csatornákon.

8. A vállalkozásfejlesztési programokról sem szabad elfeledkezni

Egy vállalkozás elindításához és hosszú távon is megélhetést biztosító működtetéséhez tudásra, tapasztalatra, kapcsolatrendszerre és pénzre van szükség. Sőt, az induláskor a legnagyobb a jelentősége a tudásnak és a támogató kapcsolatokrendszernek van. A vállalkozásfejlesztési programok ezekre a területekre fókuszálva tudnak a leginkább segítséget nyújtani az induló vállalkozásoknak: egy csokorba szedik a tudást, amire az induláshoz és a következő 1-3 év tervezéséhez szükség van. Ráadásul a jó programok a kezdő vállalkozókat a gyakorlat megszerzésében is támogatják. Segíthet például egy vállalkozói mentor jelenléte is, aki gyakorló vállalkozóként a tapasztalatával segíti az indulókat.

9. A közösség ereje felbecsülhetetlen

Aki vállalkozást indít, magányos harcba kezd: „ahogy a sikereket is egyedül zsebelheti be, úgy a problémákat is egyedül kell megoldani.” Ezeket nem lehet a kollégák nyakába önteni, nem lehet az üzleti partnerekkel megosztani. Erre szolgálnak az üzleti, támogató, tanuló közösségek, ahol tér van előhozakodni a buktatókkal, és lehetőség van mások vállalkozói tapasztalatából megoldásokat találni, így ne felejtsük el, hogy a közösség ereje felbecsülhetetlen értékkel bírhat – tette hozzá Lakatosné Lukács Zsuzsanna.

10. A kulcsszó az újratervezés

Előfordulhat, hogy még ilyen gondos előkészítés ellenére sem sikerül mindent jól eltalálni, ami bizony gyakran előfordul. Ekkor indul az újratervezés: végig kell gondolni, hogy melyik elemnél történhetett hiba és milyen módosításokkal tudunk élni a javítás érdekében.