Mindenhol a lángossütőket és a fagylaltkészítőket emlegetik, mondván, biztos még a bőrük alatt is pénz van, de ez sajnos nem igaz

– támad meg egy nyári tévhitet Damniczki Balázs. A székesfehérvári cukrászt azért kerestük meg, hogy elmondja, mi áll a fagylaltok drágulásának hátterében: a mostani szezonban ugyanis már egyáltalán nem ritka, hogy egy gombócért 400 forintnál is többet kérnek el.

"Azoknak a cukrászoknak, akik jó alapanyagokból dolgoznak, brutálisan megdrágultak az áraik. És ezeket sajnos még nem lehet olyan mértékben emelni, mint ahogy azt a beszerzési ár indokolná" – folytatja Damniczki Balázs.

Itt megint azok a készítők járnak jól, akik festékből és aromából gyártanak: amíg egy kiló mangó nettó 3500 forint, aromára számítva ez kijön 15-20 forintból.

Damniczki Balázs cukrász

Megszólalónk szerint gyakorlatilag már mindennek napi árazása van. Míg régebben bement hozzá kinyomtatott árakkal a nagykereskedő, és májustól szeptemberig ezeken értékesített, tavaly 2-3 havonta volt pár százalékos árkorrekció, idén év elején pedig áttértek a nagykereskedők arra, hogy a weboldalukon mutatják az adott napi árakat, mert minden állandóan változik. Ha valaki vásárolni szeretne, leadja a rendelést, de csak akkor derül ki, hogy mennyiért vette, amikor megérkezik az áru. Minden nap euróból számolják ki ugyanis az aktuális összeget.

Alapvetően nem a tej vagy a cukor a legdrágább komponense a fagylaltnak, hanem az ízesítőanyag. Egy kiló mogyorópaszta 8-10 ezer forint, aminek 10-12 százalék az adagolása. A pisztácia 16 és 25 ezer forint között mozog kilónként, azaz 1 kiló fagylaltban csak a pisztácia értéke 2500 forint, és akkor még nincs benne a többi alapanyag, se a gyártás, se a munkabér.

A vanília még a Covid és a háború előtt brutálisan megdrágult: 40-50 ezer forintról 200-230 ezer ment fel 1 kiló vaníliarúd ára. A kakaó és csokoládétermékek, illetve a tejtermékek januártól mostanáig 30-40 százalékot drágultak, az egzotikus gyümölcsök szintén.

Persze ez egy átlag, van olyan termék, ahol az ár 10 százalékot, másnál viszont 150-et emelkedett, de ebben benne van a világpiac mozgása és a forint romlása is. Mindeközben például tejszínből, vajból is annyira elenyésző az itthoni gyártás, hogy gyakorlatilag nincs is, a magyar málnatermés pedig 20 év alatt tizedére esett vissza, így ezt is külföldről kell rendelni. Ennek az ára tavaly (1-2 mázsa rendelés esetén) nettó 950 forint körül volt kilónként, mostanra pedig már 2300 forint.

A legnagyobb probléma a természetes kötőanyag, a szentjánoskenyérmagliszt áremelkedése. Két évvel ezelőtt 3200 forint volt a szezon elején, szezon végén pedig már 3800. Tavaly 4500-ról indult és 5600 forintra nőtt, az idei évben pedig 17 ezerről indult az ár, és egy hónapja 21 ezer forint volt. De Olaszországban (ahonnan érkezik az alapanyag) már 30 ezer forintos kilónkénti árról lehet hallani, azaz 2 év alatt szinte tízszeresére emelkedett.

Reviczky Zsolt

Pisztácia nem is lesz?

Az alapanyagok drágulása azonban csak a probléma egyik része. „A munkabéreknél is próbáljuk követni a mozgást, de sajnos nem tudjuk olyan ütemben, mint ahogy kellene. A szakmán belül hallok 10 és 30 százalék körüli emeléseket, de ha azt mondom, hogy a 30-40 százalékkal drágább alapanyagokra még ráteszek 30 százalékot a béremeléssel, akkor a termékek árát is ilyen mértékben kellene növelni" – állítja Damniczki Balázs.

„Az energiaárak nálunk még nem mozdultak, mert januárig köt a szerződés, de a jövő évi előreláthatóan négyszerese lesz az ideinek. Idén 32 forintért veszünk 1 kilowatt energiát, jövőre pedig a mostani ajánlat szerint nem 36-37, hanem 138 forint lesz. Ha ezt most aláírom, akkor január 1-től december 31-ig ennyiért fogom kapni az áramot. Szóval, ha jobb lesz az ár, verhetem a fejemet a falba, hogy miért írtam alá, de ha gondolkozom egy hónapot, hozzánk is elérhet a németországi, 180 forint körüli ár” – sorolja. A Damniczki cukrászda vezetője szerint előbb-utóbb mindent a nyugati árakhoz kell igazítani itthon is, főleg, mert az alapanyagainak több mint a fele más uniós országokból érkezik.

Ez is magyarázza azt, hogy 380 forintról emelték 430 forintra az 5 dekás gombóc árát a Damniczki cukrászdában, bár itt lapáttal mérik a fagylaltot, így több ízt is bele tudnak sűríteni egy gombócnyi fagyiba, és aki kér, annak tudnak kisebb adagot adni. A drágulásban az is benne van, hogy tavaly a Covid miatt nem emeltek árat a fagylalton, így most a tavalyit és az ideit is egyszerre kellett meglépni”.

Ezeken az árakon, ha nehezen is, de még tud nyereséget termelni a cukrászda. Vannak olyan termékek, mint a pisztácia vagy a mangó, amik gyakorlatilag nullára jönnek ki, de az olcsóbb alapanyagköltségű fagyikkal, mint a citrom vagy a sztracsatella, be tudják hozni az elvesztett nyereséget. Persze olyan cukrászdák is vannak, amelyek egy olyan drágább fagylaltot, mint a pisztácia inkább külön árban adják.

Az árak hatására egyre több cukrászda veheti le a drágább ízeket a kínálatából, és kanyarodhat vissza a régi, hagyományos dolgokhoz, mint a sárgabarack, túró vagy rizsfagylalt.

Az alapanyagok között a gyümölcsök ára is az égbe szökött

Reviczky Zsolt

Élvezeti cikkekről könnyű lemondani

A fagylaltkészítők legnagyobb félelme megszólalónk szerint most nem az áremelés, hanem az, hogy ezekről a dolgokról könnyű lemondani. Egy kannás jégkrém nem nyújtja ugyan azt az élményt, mint egy cukrászdai, de nem a világ vége, ha csak ez jut. A dobozos jégkrém ára a KSH adatai alapján az idei év januárja (1470 forint) és májusa (1440 forint) között még csökkent is, ez azonban csak óriási árkülönbségeket fed el: a jégkrémgyártóknál a jó minőségű termékek is cukrászdai fagylaltáron vannak, még ha az alapanyagok nem is feltétlenül olyan minőségűek.

A vásárlók jó része nincs tisztában azzal, hogy milyen alapanyagokból készül a termék, amit éppen nyalogat, így gyakran az olcsóbbat választják. Igaz, már a rosszabb minőségű fagylaltok is 400 forint körül mozognak a tavalyi 300 forintos ár után. Találhatunk persze 350 forintért is fagylaltot, nem is rossz minőségben, de általánosságban elmondható, hogy a jó fagyizók árai húzzák magukkal a rosszakét is.

Hogy ez az egyeurós ár mennyire számít soknak? Olaszországban nagy eltérések vannak a déli és az északi árak között, egy kétgombócosnak megfelelő adagért a csizma sarkában, Bariban idén 1,5 eurót kérnek, a legdrágább városnak számító Milánóban pedig már 2,5-3 eurót.

A szieszta miatt ki kellett tolni a nyitvatartást

Minden drágulás ellenére azonban az időjárás nagyobb befolyásoló tényező, mint az árak. Damniczki Balázs kiemeli:

csinálhatja az ember a világ legolcsóbb fagylaltját, ha szakad az eső, akkor nem viszik el.

"A mostani áprilisunk és májusunk nem csak a Covid visszahúzódása miatt lett jobb, mint a tavalyi, hanem azért is, mert tavaly áprilisban még havazott, és májusban is hideg volt. Hiába volt az alapanyag 30 százalékkal olcsóbb, havas esőben akkor sem lehet eladni” – teszi hozzá.

Stiller Ákos

Azt hihetnénk, a mostani hőhullám akkor a végletekig felpörgeti a piacot, de ez nem ennyire egyszerű. A nagy melegben az emberek vagy elmennek vízpart közelébe, vagy sziesztáznak délután, és csak este indulnak el fagylaltozni. Emiatt ki kellett tolnia a cukrászdának a nyitvatartását is: 20 éve 7-kor zártak, mert utána már nem jöttek vendégek, most viszont 7 előtt vannak alig, és utána indul meg a roham.