Negyedóránként csörög a telefonom különböző cégek ajánlataival

– mondta Sallai Gábor, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke a hvg.hu megkeresésére. Az 1600 fős leépítés bejelentése óta nagyon sok helyről keresik őket, „minden ágazatból, különböző gyártásokkal foglalkozó vállalkozások, van köztük például tésztagyár is”.

Van, aki csak egy főt keres, de volt például egy fővárosi vállalat, amely akár százat is fel tudna venni – mesélte Sallai, hozzátéve, volt megkeresés Hajdúböszörményből is, illetve volt olyan budapesti cég, amely azt is vállalná, hogy albérlettámogatást nyújt a vidéki dolgozóknak, csak költözzenek fel a fővárosba. Ugyanakkor egyelőre kevés a konkrétum, ami a szakszervezeti vezető szerint azzal is magyarázható, hogy az elbocsátottak sem kapkodnak. „Egyelőre mindenkiben leül a dolog, felfogják, hogy mit jelentettek be” – fogalmazott Sallai.

MTI / Varga György

A leépítés minden gyárban más-más létszámot érint, Nagykanizsán 700, Újpesten 400, Kisvárdán 276, Hajdúböszörményben 170, Zalaegerszegen pedig 60 főtől válik meg a Tungsram. Sallai szerint új munkahely szempontjából a legkönnyebb helyzetben – részben az újpesti önkormányzat hozzáállása miatt – vélhetően a budapesti dolgozók vannak, mint mondta, a fővárosban „megnyugodtak a kedélyek, rossz dolog ugyan a leépítés, de még mindig jobb, mint az a bizonytalanság, ami az utóbbi időben volt”.

Egy kedd délutáni, újpesti városháza előtt tartott sajtótájékoztatón Déri Tibor polgármester elmondta, hogy Budapesten összesen ezer szabad hely van a közszolgálati szektorban, ezekben el tudnak helyezkedni a Tungsram volt dolgozói. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a részletekkel kapcsolatban elmondta: a budapesti önkormányzati cégeknél folyamatos a munkaerőhiány, így a BKV 200 sofőrt azonnal képes felvenni, plusz ugyanennyi új munkatársnak is lenne hely, a budapesti közművek 390 dolgozót képes azonnali kezdéssel felvenni, a gyógyfürdők 70–80 embert, de még a vízműveknél is van lehetőség elhelyezkedni. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az önkormányzat a szükséges átképzésben, illetve tanácsadásban is tud segítséget nyújtani.

A szakszervezeti vezető szerint a legnehezebb helyzetben a nagykanizsai dolgozók lehetnek, hiszen egy vidéki városban nehezebb lesz több száz munkahelyet találni – persze, ha nem költöznek el.

Ez még úgy is igaz, hogy a nagykanizsai Dynamic Technologies Hungary Kft. már felajánlotta, átvenné a Tungsram volt dolgozóit. „Van két olyan elnyert nagyobb projektünk, aminek nagy a létszámigénye, az egyik, ami egy autógyárnak a projektje, neki leszünk beszállítói, a másik egy olyan megmunkáló tevékenység, erről még nem tudunk többet mondani jelenleg, aminek szintén van egy jelentős, közel félszáz fős létszámigénye. Ez a két projekt és az ehhez szükséges személyzet az, amihez munkatársakat keresünk” – mondta ezzel kapcsolatban az autóipari beszállító cégcsoport személyzeti vezetője, Csirke Balázs a Kanizsa Újságnak, hozzátéve, hogy összesen mintegy száz főt keresnek.

Tungsram

Sallai arról is beszélt lapunknak, hogy az elbocsátás folyamatai már elkezdődtek, egyelőre Kisvárdán és Hajdúböszörményben lépett a cég. A szakszervezeti vezető szerint ők is igyekeznek segíteni, akár kisebb segélyekkel, akár önéletrajzkészítéssel, akár egy állásbörze megtartásával, de azon is dolgoznak, hogy a munkáltató adjon több rugalmasságot a dolgozóknak, hogy az el tudjon menni megnézni egy munkahelyet, vagy akár egy állásinterjúra.

Azt viszont pontosan nem tudta megmondani, hogy a leépítés milyen ütemben folytatódik, szerinte a biztos pont az, hogy az év végéig tervezi végrehajtani a bejelentett leépítést a Tungsram. Azzal kapcsolatban, hogy meglepődött-e, hogy ekkora mértékű elbocsátás kezdődött, úgy fogalmazott, hogy nem ezen lepődtek meg a leginkább, inkább azon, hogy ilyen korán elérte őket, abban bíztak, hogy egy ideig még bírja a cég enélkül.

Arról, hogyan került ilyen helyzetbe a Tungsram, itt írtunk bővebben:

Az újjászületett Tungsramnál gyorsan véget érhet a nagy álom

Komoly tervei voltak a 2018-ban függetlenedett Tungsramnak, ám előbb a koronavírus-válság, majd az ukrajnai háború felülírta az eddigi terveket. Most úgy néz ki, hogy csak az állam beavatkozása mentheti meg a céget az összeomlástól. Márpedig az állam hajlandó lehet rá, hogy segítsen.

Arról Sallai nem tudott nyilatkozni, hogy a megmaradt munkahelyek mennyire vannak biztonságban, a Tungsram a leépítés bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy „a 125 éves magyar exportvállalat csak így tudja megőrizni versenyképességét a világpiacon. A tervezett lépések 1500 ember munkájának megmentését jelentik”. Kedden pedig egy Világgazdaságban megjelent cikkben volt olvasható, hogy a cégnek „jól megalapozott, előkészített tervei vannak a hagyományos izzógyártás felszámolása utáni időszakra, máris látványos eredményei születtek”. Itt főleg arról van szó, hogy a pár éve lezajlott tulajdonosváltást követő átalakulás során létrejött új ágazatoknak már vannak szemmel látható eredményei, milliárdos árbevételeket produkálnak, ám hogy ez mennyire lesz elég a cég talpon maradásához, az más kérdés, hiszen ezek az eredmények már az államtól való segítségkérés előtt is megvoltak. Az viszont biztos, hogy a 2020-ban még 15,4 milliárdos bérköltség, amit akkor még közel 3400 alkalmazott után fizettek, idén jócskán lecsökken.

Sallainak arról sem volt információja, hogy a kormány tárgyalt-e már a céggel az esetleges állami segítségnyújtásról. Emlékezetes, a cég vezetője, Jörg Bauer korábban állami segítséget kért, mondván arra lenne szüksége a cég talpon maradásához. Akkor két javaslatot tettek: az egyik, hogy az önkormányzatok az energiahatékonysági programjaik keretében tőlük vegyenek termékeket. A másik pedig konkrét pénzügyi támogatás, leginkább vissza nem térítendő támogatásban vagy tőkeinjekcióban gondolkodnak. Mostani megkeresésünkre a Tungsram diplomatikusan mindössze annyit válaszolt, hogy továbbra is várják az állami segítséget. Megkérdeztük az ITM-et is, amely korábban úgy nyilatkozott, hogy vizsgálja, hogyan tud segítséget nyújtani a Tungsram számára, hogy egyáltalán megkezdődtek-e a tárgyalások, ám egyelőre nem kaptunk választ.

Jörg Bauer

MTI / Bruzák Noémi

Az állami segítség tehát vélhetően nincs elérhető közelségben, mindössze annyit tudni, hogy a külügy a múlt héten, a leépítés bejelentése után azt mondta, hogy a „Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) a korábbi gyakorlatnak megfelelően mindent megtesz azért, hogy mielőbb befektetőket vigyen a Tungsram létszámcsökkentése miatt érintett településekre”. Ez azonban nem az a fajta segítség, amire a neves magyar cég vágyott, hanem „mindössze” az elbocsátott dolgozók megsegítése.