Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a Nyugat több hullámban rótt ki személyes szankciókat szupergazdag orosz üzletemberekre, azt remélve, hogy ők majd nyomást gyakorolnak Vlagyimir Putyinra, és a békekötésre kapacitálják az orosz elnököt. Hogy ezek a személyre szabott korlátozások mennyire képesek arra, hogy megsürgessék a háború végét, arról megoszlanak a vélemények - több oligarcha már évekkel ezelőtt feketelistás lett a Krím 2014-es annektálására válaszul, de ez Putyin külpolitikáját, mint látható, nem térítette el. A szankcionálás attól még jócskán folytatódhat, mindenütt megvannak a listák a következő, potenciális nevekkel - mi most összeszedtünk bő tucatot azok közül, akiket már satuba fogott az USA, az EU vagy Nagy-Britannia.
Igor Szecsin
Putyin egyik legrégebbi harcostársa és legközelebbi bizalmasa - a hírek szerint napi kapcsolatban van az orosz elnökkel. Vagyona felelős megbecsléséhez nincs elég információ, mivel annak javát - Putyin tanácsát megfogadva - Oroszországban tartja. A Rosznyeft orosz állami olajóriás vezetője.
Szecsin karrierje során az üzleti és a politikai szféra között lépegetett ide-oda, sokszor egyszerre volt mindkettőben érdekelt. Amikor Putyin átmenetileg miniszterelnökként irányította Oroszországot, akkor Szecsin volt a miniszterelnök-helyettes. Putyinnal már akkor együtt dolgozott, amikor az elnök még a '90-es évek elején a szentpétervári polgármesteri hivatalban tevékenykedett. Állítólag a '80-as években, a KGB-nél is dolgozott, de ezt tagadja.
Szecsinre az orosz független médiában a Darth Vader becenevet aggatták, mert olyan könyörtelenül állította félre az üzleti riválisait. Egy kiszivárgott, 2008-as amerikai jelentésben azt írták róla, hogy annyira rejtélyes figura, hogy már viccek szólnak róla, melyek szerint valójában nem is létezik, hanem egy városi legenda, egy mumus, amit a Kreml talált ki arra, hogy félelmet ébresszen az emberekben.
Az USA már a Krím megszállásakor szankcionálta, majd a mostani orosz invázió kezdetén rögtön az első nap, február 24-én újabb korlátozásokat róttak ki rá. Azóta már brit és EU-s szankciók is érvényben vannak ellene. Bár, mint fentebb írtuk, vagyona legnagyobb részét belföldön tartja, fény derült már hozzá tartozó, nyugaton parkoltatott luxuscikkre: a francia hatóságok néhány hete lefoglalták az Amore Vero nevű, 120 millió dolláros jachtját. Múlt héten Spanyolországban foglaltak le egy újabb, már 600 millió dolláros jachtot, a Crescent névre hallgatót, melyet szintén Szecsinhez kötnek.
Alekszej Miller
Miller vagyonára szintén nincsenek hitelt érdemlő becslések, Oroszországon kívül nem ismertek vagyonelemei. Az orosz elnök régi barátja, közmondásosan szürke eminenciásként írják le, aki pusztán a hűségével alapozta meg a vagyonát. Putyin helyettese volt, amikor az orosz vezető a '90-es évek elején a szentpétervári polgármesteri hivatal nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke volt.
2001 óta az orosz állami gázcég, a Gazprom vezetője. Kinevezését akkor meglepetésként írták le, és széles körben elterjedt nézet, hogy önálló döntések helyett most is csak régi, szentpétervári főnöke utasításait hajtja végre.
2014-ben, a Krím megszállásakor nem került fel az egyből a szankcionáltak amerikai listájára, négy évvel később viszont már igen. Ezt gúnyosan vette tudomásul: "Amikor nem tettek fel az első listára, még kételyeim is voltak, talán elrontottam valamit? De most végre felkerültem. Ez azt jelenti, hogy mindent jól csinálunk" - nyilatkozta akkor. Amerika mellett most Nagy-Britannia is szankcionálta. Az EU egyelőre nem, a hírek szerint azért, mert a Gazprom európai partnerei ezt kérték.
Aliser Uszmanov
Múlt heti szankcionálásakor még 17,6 milliárd dollárra becsülte vagyonát a Forbes, ez most kedden már 12,9 milliár dollárra apadt. Putyin egyik "kedvenc" oligarchájaként ismert. Az egykor versenyszerűen vívó férfi 2015-ig Oroszország leggazdagabb embere volt, többségi tulajdonosa a második legnagyobb orosz távközlési vállalatnak, a MegaFon-nak, és a Metalloinvest nevű acélipari óriásnak is. A bányaiparban is érdekelt, a cégeit összefogó USM Holdingsban a tulajdonhányada 49 százalékos.
Uszmanov a techiparban is tevékeny, még 2009-ben elkezdett befektetni a Facebookba is, amikor a Zuckerberg-cég a gazdasági világválság miatt nem tudott új tőkét bevonni. 900 millió dollárral szállt be a cégbe, és a részvények 10 százalékát birtokolta, míg 2014-ben meg nem vált tőlük. Uszmanov áttételesen az orosz Facebookként ismert Vkontakte társtulajdonosa is volt, és korábban mások mellett az Apple, a Twitter és a LinkedIn is a nagybefektetői között üdvözölte.
A brit focit is szereti, korábban az Arsenalban volt tulajdonrésze, most brit-iráni üzleti partnere, Farhad Moshiri-é az Everton FC, melyet az USM, a MegaFon és a Yota Uszmanov-érdekeltségek szponzoráltak. Ezeket a szerződéseket az Everton a háború miatt felmondta, Moshiri pedig kiszállt az USM igazgatótanácsából.
A német hatóságok március elején foglalták le a 600 millió dolláros szuperjachtját, a Dilbart, mely a világ összes jachtja között a legnagyobb fedett úszómedencével van felszerelve. Magángépe egy Airbus A340, ez egyes hírek szerint 200 millió dollárt ér, mások 350 millióra teszik az árát. Ez elvileg még megvan neki. Londonban a 65 millió fontos Beechwood House kúria az övé, a város közelében pedig a Sutton Place nevű Tudor kastély - ezeket a brit hatóságok már lefoglalták.
Egy 2019-es árverésen ő vette meg az újkori olimpiák megrendezéséről szóló, 1892-es kiáltvány egyetlen ismert példányát. 8,8 millió dollárt fizetett érte, majd a Lausanne-i Olimpiai Múzeumnak adományozta.
Uszmanovot az USA, az EU és Nagy-Britannia is szankcionálta.
A Rotenberg testvérek
Arkagyij és Borisz Rotenberg a tinédzser Putyin dzsúdós edzőtársai voltak, és a hírek szerint felnőttként is azok maradtak. Barátságuk gyümölcse a közös sportélmények mellett az volt, hogy Putyin a hatalomra kerülése után nagy állami cégek vezetését és zsíros megrendeléseket ajándékozott nekik.
Arkagyij a Mosztotreszt és az SGM Group - a két legnagyobb orosz építőipari vállalat - tulajdonosa, illetve öccsével együtt az övé az orosz SMP Bank. Ezek csak a koronaékszerek, ezeken túl hatalmas családi cégbirodalmat építettek ki, így Arkagyij fia, Igor is milliárdos lett, ő már a "saját jogán."
Az USA őket már a Krím 2014-es megszállása után egyből szankcionálta, de ezzel nem sikerült túlzottan elszigetelni őket, közvetlenül utána 18 millió dollárt költöttek el az államszövetség műkincs-piacán. A testvérpárhoz köthető fedőcégek is folytatták a tevékenykedést az amerikai piacon, jelentések szerint a szankcionálás után 91 millió dollárnyi tranzakciót hajtottak ott végre. A hazai sikerek pedig továbbra is látványosak voltak, a 2018-ban átadott krími hidat Arkagyij Mosztotresztje és SGM-je építette.
A testvérek március elején kerültek fel öt családtagjukkal együtt az amerikai szankciós listára. Arkagyij vagyonát egy éve még 2,9 milliárd dollárra becsülték, most 1,8 milliárd. Boriszé 1,2 milliárd volt, kedden 1,1-re becsülte a Forbes.
Igor Suvalov
Az orosz állami fejlesztési bank, a VEB elnöke, amely fontos szerepet játszott a Szocsiban rendezett, 2014-es téli olimpia finanszírozásában, de elsősorban az orosz hadiipar pénzeléséről ismert.
Suvalov Oroszország helyettes miniszterelnöke volt 2008 és 2018 között. Vagyonára nincsenek hitelt érdemlő becslések, korábban azt nyilatkozta, hogy 2013-ban majdnem a teljes vagyonát áthelyezte Oroszországba.
Ezzel szemben Alexszej Navalnij ellenzéki vezető viszont azt találta, hogy Suvalov 2014-ben egy fedőcégen keresztül megvásárolt két londoni luxuslakást összesen 11,4 millió dollárért, és eltitkolt, 62 millió dollár értékű magánrepülőgépen reptette át a fél bolygón a felesége díjnyertes corgijait, mert, mint azt egyik alkalmazottja kifejtette, "az első osztály egyszerűen nem elég kényelmes." Az amerikai és az EU-s szankciós listára is felkerült.
Jevgenyij Prigozsin
A legenda szerint Prigozsin hotdog-árusítással alapozta meg a vagyonát, miután kiengedték a börtönből, ahol rablásért ült. A virslibiznisz szemlátomát bombaüzlet volt, mert néhány éven belül már luxuséttermeket nyitott országszerte, ahol a legfelsőbb hatalmi körökből kerültek ki a törzsvendégek. Ezért aggatták rá a "Putyin szakácsa" becenevet.
Az étterem-bizniszénél a nyugati féltekén ismertebb az Internet Research Agency nevű kezdeményezése, ami az itteni köznyelvbe orosz trollfarmként vonult be. Ez az orosz politikai és üzleti érdekek mentén való online befolyásolásra létrehozott egység a 2014-es krími elcsatolást támogató csoportként kezdte, de két évvel később már Donald Trumpot promotálva folyt bele az amerikai elnökválasztásba.
A választási beavatkozás miatt Prigozsint 2018-ban az USA legfelsőbb bírósága elé idézték, 2021-ben pedig felkerült az FBI egyik körözési listájára. Eszerint 250 ezer dollár jutalom jár annak, aki segít kézre keríteni.
Prigozsin a trollfarmját most az orosz-ukrán háborúról szóló dezinformációs kampányra állította át, ezért most az amerikai mellett az EU-s szankciós listára is felkerült. Vagyonára nincsenek hitelt érdemlő becslések.
Szergej Csemezov
Putyin régi KGB-s kollégája, 2007 óta Oroszország legnagyobb hadiipari holdingja, a Rosztyek vezérigazgatója. Az orosz elnökkel a '80-as években barátkozott össze, amikor nemcsak ugyanott dolgoztak, de ugyanabban az épületben is laktak.
2014-ben már szankcionálta az USA, mivel cége látta el felszereléssel a Krímet megszálló orosz hadsereget. Ukrajna lerohanása miatt most a családjára is kivetettek szankciókat. Vagyona nem ismert, de Navalnij oknyomozása szerint a Csemezovok különböző fedőcégeken keresztül luxusjachtok és villák tulajdonosai.
A Rosztyek-vezér tagadta, hogy így lenne, az orosz állami médiának nyilatkozva arról beszélt, hogy ő nem halmoz fel vagyont, nem rejteget sehol pénzt, és nincsenek jachtjai és repülőgépei. Volt már szó a 2018-ban átadott krími hídról, melyet Arkagyij Rotenberg cégei építettek. Az átadón a Moszkvai Carnegie Központ szerint Putyin egy Rosztyek gyártmányú kamionnal hajtott át a hídon.
Nyikolaj Tokarev
Szintén ex-KGB-s, Putyinnal és Csemezovval szolgált együtt. 2007 óta az állami olajóriás, a Transznyeft feje, vállalata felel az Oroszországban kibányászott olaj 90 százalékának a transzportjáért. Mellette ingatlanbirodalmat épített ki, elvileg az ő nevén van a Navalnij csapata által felfedezett Putyin-palota.
Vagyona nem ismert, amerikai mellett már EU-s szankciók is sújtják.
Vlagyimir Potanyin
Kakukktojás a listán, mert eddig elkerülték a nyugati szankciók. Potanyin Borisz Jelcin alatt miniszterelnök-helyettes volt, de Putyin alatt is közel maradt a legfelsőbb hatalomhoz: Ukrajna lerohanása után is részt vett a legszűkebb körű elnöki értekezleteken. A háború előtt Oroszország második leggazdagabb embereként tartották számon, a Norilszk Nikkel bányavállalat vezetője, amely a világ legjelentősebb palládium- és finomítottnikkel-kitermelője.
Két évtizedig volt a New York-i Guggenheim Múzeum igazgatósági tagja, március elején mondott le a pozíciójáról. Korábban dollármilliókkal támogatta a washingtoni Kennedy Center előadó-művészeti központot, nagylelkűségéért cserébe fel is vésték a nevét az épület falára.
Három jachtja és két magánrepülőgépe biztosan van. Tavaly tavasszal még 27 milliárd dollárra becsülték a vagyonát, most 18,6-ra. Elhúzódó válása 7 milliárd dollárjába is kerülhet. A háború ellen nyíltan felszólaló kevés oligarcha egyike, közösségimédiás bejegyzésben kérlelte Putyint, hogy ne államosítsa az Oroszországból kivonuló nyugati vállalatok vagyonát, és "ne vigye vissza az országot 1917-be."
Leonyid Mihelszon
2016-ban őt tartották a leggazdagabb orosz embernek. Mint a listán többen, ő is Putyin közeli barátja, a Szibur és a Novatek gázfeldolgozó vállalatok legnagyobb részvényese. Személyes szankciók nem sújtják, de utóbbi cégét az USA szankcionálta.
200 millió dolláros műtárgy-gyűjteménye van, a New York-i New Museum kuratóriumi tagja volt 2013-tól 2017-ig. A képzőművészet mellett szemlátomást kedveli a vízi és a légi közlekedést is, Pacific nevű jachtján állítólag két helikopter-leszálló is van. A 2017-es Panama-iratok szerint egy céghálón keresztül tulajdonosa egy 65 millió dolláros magángépnek is, melyet az USA-ban jegyeztek be. Ehhez a legtöbb esetben amerikai állampolgárság vagy állandó amerikai lakhely szükséges.
Tavaly 24,9 milliárd dollárra becsülték a vagyonát, a keddi állás szerint ez 15,7 milliárd dollár.
Pjotr Aven és Mihail Fridman
Régi, bejáratott üzleti partnerek, akik már jelentősen beágyazódtak a nyugati üzleti világba. Aven az EU szerint Putyin egyik legközelebbi oligarchája, egyike azon 50 vagyonos orosz üzletembernek, akik rendszeresen meetingelnek az elnökkel a Kremlben. A 2016-os amerikai választás orosz befolyásolásáról szóló Mueller-jelentés szerint Aven évi nagyjából négy alkalommal jelenik meg Putyin színe előtt, ahol az elnök "kritikákkal és javaslatokkal" látja el az üzleti döntéseit illetően. Aven persze tisztában van azzal, hogy ezek valójában parancsok, és ha nem hajtja végre őket, akkor annak következményei lesznek.
200 millió dolláros műgyűjteménye van klasszikus orosz festményekből, melyeket már kölcsönadott a New York-i Museum of Modern Artnak is. Aven a londoni Royal Academy of Arts elnökségi tagja volt, de a háború miatt lemondott posztjáról.
Saját bevallása szerint sohasem vett magának jachtot vagy repülőt, a Financial Times-nak azt nyilatkozta, hogy minden pénze a művészetre megy. Azzal együtt van egy 8,5 hektáros birtoka Angliában, "KGB-biztos" kastéllyal és bombabiztos pánikszobával.
Aven és Fridman együtt alapították meg a legnagyobb orosz magánbankot, az Alfa-Bankot, melyet együtt vezetnek. Fridman ukrán születésű orosz oligarcha, nagyon aktívan terjeszkedett Nyugaton. 2011-ben állítólag 1 milliárd dollárért vásárolt ingatlanokat az amerikai keleti parton. Londoni központú befektetőcsoportján, a LetterOne-on keresztül 200 millió dollárt tett az Uberbe, 50 milliót pedig a Los Angeles-i telekom startup FreedomPop-ba. A LetterOne-t is Avennel együtt alapították, de miután február 28-án uniós szankciókkal sújtották őket, és befagyasztották a részesedésüket, lemondtak a csoport vezetéséről.
Fridman volt az egyik első orosz oligarcha, aki nyíltan - egy sajtótájékoztatón - elítélte Ukrajna lerohanását, "tragédiának" titulálva azt, és leírta, hogy "a háború sosem lehet válasz." Ő az, aki nemrég a Bloombergnek elsírta, milyen most a szankciókkal sújtott orosz oligarchák élete. Fridman London központjában él, a Lord's Cricket Ground közelében álló házában, és van egy másik ingatlanja is a városban, az Athlone House, amiért 2016-ban 65 millió fontot fizetett.
Avont és Fridmant brit és EU-s szankciók sújtják. Aven korábban 5 milliárd dollárra becsült vagyona most 4,4 milliárd lehet, Fridman 12,6 milliárdja mára 12,2 milliárdra apadhatott.
Alekszej Mordasov
Oroszország leggazdagabb emberének titulálták a háború kitörése előtt. Európa legnagyobb utazási irodája, a Tui harmadának a tulajdonosa, de az igazgatósági tagságáról lemondott az uniós szankciók élesedésével. Oroszország legnagyobb acél- és bányaipari cége, a Severstal vezérigazgatója, a Bank Rosszija részvényese.
A Severstalon keresztül korábban több acélipari cégbe is befektetett az USA-ban, majd 2014-ben eladta a tengerentúli acélgyárait, 2,3 milliárd dollárért. Magángépe egy Bombardier Global 6000, több jachtja is van, köztük egy 500 millió dolláros, a Nord.
Ő is felszólalt Ukrajna lerohanása ellen, azt nyilatkozta, hogy a háború tragédia a két testvéri nép számára. Az is kijelentette, hogy nem érti a szankciókat. Korábban 29,1 milliárd dollárosra becsült vagyona 14,3 milliárdosra csökkent.
Oleg Gyeripaszka
Iszonyúan gazdag oligarcha volt, a csúcson, Putyin hatalomra kerülésekor 28 milliárd dollárra becsülték a vagyonát. A '90-es években verekedte ki magának a gazdagságát, vagyis ő még az első oligarcha-generáció tagja. Az orosz alumínium-iparért folyó harcból győztesként került ki, amerikai vádak szerint kirívóan piszkosan: a pénzmosás és a vesztegetés mellett zsarolással is vádolják, sőt, azzal is, hogy megrendelte egy neki kellemetlen üzletember meggyilkolását, valamint azzal, hogy kapcsolatban állt az orosz szervezett bűnözéssel. A vádakat mindig tagadta.
A 2008-as világválságba úgy belerokkant pénzügyileg, hogy Putyintól kellett segítséget kérnie. Az elnök nyeregben érezte magát, fölényét azzal is kimutatta, hogy 2009-ben nyilvánosan megalázta Gyeripaszkát, azzal vádolta meg, hogy az alumínium-király ellopott egy tollat. A Mueller-jelentés szerint később sikerült az elnök kegyeibe férkőznie, és a leírtak szerint "szoros kapcsolatban" áll Putyinnal.
Hamstone House nevű art deco kúriáját 18 millió fontért árulta, de most már levették a piacról. 65 milliós jachtját, a Clio-t az olasz hatóságok foglalták le március elején.
Gyeripaszka nyilvánosan kikelt a háború ellen, az orosz Telegram közösségi oldalon a mielőbbi béketárgyalásokat szorgalmazta. Amerikai és brit szankciók sújtják, pár hete még 3 milliárd dollárra becsült vagyona egy hét alatt 2,2 milliárdra apadt.
Roman Abramovics
Minden bizonnyal a legismertebb orosz oligarcha. Hogy mennyire baráti a kapcsolata Putyinnal, az vita tárgya, egyesek szerint a megtűrt kategóriában van, mások azt mondják, a legbelső körökben. Abramovics hevesen tagadja, hogy közeli kapcsolatban lenne az orosz elnökkel.
Az biztos, hogy felemelkedését nem Putyinnak köszönheti. A Szovjetunió felbomlását követően a zavarosban halászva alapozta meg vagyonát, az eredeti oligarcha-generáció tagja. 2003-ban vált világszerte ismertté, amikor megvette a Chelsea Fc-t. Brit és EU-s szankciókkal sújtották, de még ezek élesedése előtt gyorsan piacra dobta a fociklubot, 3 milliárd fontos áron. Eladni viszont már nem tudta, mert olyan cégbe pakolta, melyet szintén szankcionáltak.
400 millió dolláros, Eclipse nevű jachtja elég egyedi gyártmány, rakétavédelmi rendszerrel, három helikopter-leszállóval és egy tengeralattjáróval van felszerelve. Másik jachtja a Solaris, az 600 millió dollárjába került.
Három épületet birtokol a New York-i Upper East Side-on, melyek több mint 90 millió dollár összértékűek. A harmadik felesége nevére íratta át őket még 2018-ban. Abramovics a Chelsea mellett állítólag próbálja eladni 150 millió fontos házát is a londoni Kensington Palace Gardensben.
Abramovics az utóbbi években már szemlátomást elkezdett kihátrálni Nagy-Britaniából. 2018-ban már nem újíttatta meg a brit vízumát, azóta az izraeli útlevelével jár Londonba. Régebben a Chelsea minden hazai meccsén ott volt a lelátón, újabban már ritka látvány a Stamford Bridge-en, és most már ki is van tiltva a stadionból.
Egy hete 12,4 milliárd dollárra becsülték a vagyonát, most 7,1 milliárdra.
(BBC, Guardian, QZ, Financial Times, Forbes)