A miniszterelnök Szijjártó Péter külügyminisztert bízta meg a projekthez kapcsolódó tárgyalásokkal.
A világűr békés célú kutatása érdekében három orosz–magyar űrmisszióiról is döntöttek; a keddi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a projektek a „Csibisz–AI”, „Obsztanovka–2” és „Trabant” nevet kapták.
A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi, aki Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszert bízta meg az együttműködéshez kapcsolódó tárgyalások lebonyolításával.
A projektnevek nem teljesen újak: az Űrvilág 2018-ban ugyanis arról írt, hogy ilyen elnevezésű missziókra is sor kerülhet a jövőben. A kísérletekbe pedig további magyar cégek és intézetek is bekapcsolódhatnak, hogy magyar műszereket teszteljenek.
Magyarország 2024–25 körül magyar űrhajóst küldene az űrbe, erről már szintén döntöttek. A vonatkozó programra milliárdokat terveznek elkölteni.
Kiemelt képünk Kiss-Kuntler Árpád Berci, az első magyar űrhajós című fotósorozatának egy darabja.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.