A miniszter szerint Ferihegy lemaradt, az állam azonban biztosíthatná az elvárt minőséget. Egy adag gyurcsányozásra is futotta.
Interjút adott a Figyelőnek Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, akit most nem a minisztériumi munka, hanem a Budapest Airport ügyében kérdeztek. Mint ismert, az állam nem olyan régen bejelentkezett, hogy a tulajdont szerezne a fővárosi légikikötőben, a feladat előkészítéséért pedig Palkovics felel kormánybiztosként.
Ferihegy nagy falat a Molnak, és a kormány gyomrát is megfeküdné
Újra felvetődött, hogy a kormány visszaszerezné a ferihegyi repteret, a Bloomberg által idézett találgatások szerint a többi között a Mol közreműködésével. A reptér értéke 700-800 milliárd forint, ami még az olajmultinak sem aprópénz. A reptér a járvány előtt ráadásul jól fialt, és nem rövid távú, hanem sok évtizedes befektetés, meg aztán állítólag nincs is eladósorban.
Arra a kérdésre, hogy miért van szüksége az államnak a reptérre, a miniszter úgy felelt: stratégiai és üzleti szempontból, különösen most, a koronavírus-járványt követő gazdasági újraindításban. Ebben ugyanis szerinte a turizmusnak központi szerepe lesz. „A reptéren is múlik majd, hogy az ágazat helyzete hogyan alakul, hiszen ez az első kép, amelyet az ideutazók az országról kapnak.
Ha azt tapasztalják, hogy a reptéri szolgáltatások minősége nem megfelelő, a létesítmény kicsi és túlzsúfolt, valamint a belvárosba való bejutás is időigényes, akkor az nem vet jó fényt hazánkra”.
Palkovics szerint az elmúlt években azt is tapasztalták, hogy a jelenlegi tulajdonosi kör megnehezíti a beruházási, fejlesztési folyamatokat, kísérleteteket, és a légikikötőre csupán befektetésként tekint. „Így számukra nem prioritás annak fejlesztése a magyar gazdaság versenyképesebbé tétele, az idegenforgalom élénkítése és a közlekedéspolitikai célok elérése érdekében.”
A miniszter szerint az is látszik, hogy a környező országok repterei jó kezekben vannak, tiszták, rendezettek. Bécs, Pozsony, Prága, Varsó és Bukarest egyaránt komoly sikereket tud felmutatni, míg Budapest egyértelműen lemaradt. „Többek közt ezért is lenne célszerű, ha állami kézbe kerülni a fővárosi repülőtér, hiszen így biztosítható lenne az elvárt minőség” – magyarázt.
Arról is beszélt, hogy a légikikötő 2005-ös privatizálása ellentétes volt Magyarország stratégiai érdekeivel, illetve, hogy „a Gyurcsány-kormány szakmailag teljesen téves, hosszú távú gazdasági szempontból is veszteséget okozó politikai döntést hozott egyszeri nagy bevétel érdekében”.
Palkovics szerint a pandémia megviselte a turizmust, a reptér forgalma is visszaesett, az így kialakult helyzet pedig teret nyitott a tárgyalásoknak. Mint mondta, jelenleg előkészítési feladatok zajlanak, a kormánybiztosi megbízatása is e célt szolgálja. „A kormány alapvetően tárgyalások útján szeretné rendezni a kérdést, de azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a repülőtér eladásakor született koncessziós szerződésben foglaltak betartása minden félre ugyanúgy vonatkozik. Ha ez nem valósul meg, és az üzemeltetők nem tudják biztosítani a repülőtér elvárt működését, akkor készek vagyunk ezen változtatni és ajánlatot tenni a helyzet rendezése érdekében” – jelentette ki.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.