Mi az, ami nem változik?

Odáig minden katás vállalkozó számára egyértelmű a helyzet, hogy havonta be kell fizetni egy meghatározott összeget (főállású kisadózóknak 50 ezer, mellékállásúaknak 25 ezer forintot, vagy lehet választani a havi 75 ezer forintos katát is, ami magasabb járulékalapot jelent), ezzel a legtöbb adó- és járulékkötelezettségét letudja. Ráadásul mivel évi 12 millió forintos árbevételig áfamentesen lehet számlázni, az áfabevallással sem kell foglalkozni (igaz, visszaigényelni sem lehet a költségek után). A 12 milliós bevételi határ fölött 40 százalék az adó.

Ez nem változik, ahogy az sem, hogy a NAV-nak havonta kell átutalni ezt az összeget, az év végén pedig összeszámolni az éves bevételt, és erről február 25-ig elküldeni a nyilatkozatot az adóhivatalnak. Természetesen emellett az iparűzési adót és a kamarai hozzájárulást is be kell fizetni.

Stiller Ákos

Mi lesz az újdonság?

Ha egy cég egy adóévben egy magyarországi partner felé legalább nettó 3 millió forint értékben számláz, akkor a 3 millió forint fölötti rész után a partner (tehát a vevő, vagy egy szolgáltatást igénybevevő) 40 százalék különadót fog fizetni 2021-től. Fontos, hogy az első kapcsolatfelvételkor vagy szerződéskötéskor nyilatkozatot kell tenni a kifizető felé, hogy kisadózóval köt üzletet, tehát ne az érje meglepetésként, hogy különadót kell fizetnie.

Ha külföldi kifizető felé számláz egy év alatt 3 millió forintnál többet, akkor a katás adózó fizeti a 3 millió forint fölötti rész 71,42 százaléka után a 40 százalékos adót.

Ha a kisadózó cég olyan külföldi kifizetőtől szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, akkor szintén a bevétel 71,42 százaléka után lesz köteles 40 százalék adót fizetni.

Ha pedig kapcsolt vállalkozásnak számláz, tehát például saját érdekeltségbe tartozó cégnek, vagy egy közeli rokon vállalkozásának, akkor automatikusan minden bevételt 40 százalékos adó terhel.

Megszűnik az a lehetőség, hogy valaki több cégben is a kisadózást válassza. A NAV az először létrejött kisadózói státuszt meghagyja, a többit 2021. január 1-jei hatállyal törli.

Egy kivétel azért van: ha valaki költségvetési szerv felé állít ki számlát, vagy az Egészségbiztosítási Alapból kap bevételt, akkor a neki fizető szervet nem terheli a 40 százalékos adó. Tehát például a katás háziorvosoknak kifizetett pénz után az állami szerv nem kell, hogy adót fizessen be a költségvetésbe.

Túry Gergely

Elállhat a már megkötött szerződéstől a partner?

Elvileg igen. A Polgári törvénykönyv szerint ha a körülményekben változás áll be, akkor el lehet állni a szerződéstől, márpedig az komoly változás, hogy különadót kell fizetni. A partner tájékoztatása ezért is kötelező.

Kiknek éri meg így is jobban?

Aki nem számláz kapcsolt vállalkozás felé, és aki egyazon cégnek nem számláz évi 3 millió forintnál többet, annak ez után is megéri katázni. Nekik is oda kell figyelniük azonban arra, hogy ha egy partner felé évi 1 millió forintnál több bevételt juttatnak, akkor arról is adatot kell szolgáltatni a NAV-nak.

Az első ránézésre is egyértelmű, kik járnak a legrosszabbul: azok a kisvállalkozók, amelyeknek van néhány nagyobb megrendelőjük.

Tényleg megszünteti mindez a trükközést?

A kormány kommunikációja természetesen nem ezzel foglalkozik, hanem azzal, hogy akik az alkalmazottjaikat bekényszerítették a katázásba, hogy papíron kisadózó vállalkozóként foglalkoztassák őket, azok is kénytelenek lesznek más megoldást keresni. A kormány szerint a nagyjából 400 ezer katás vállalkozó közül 100 ezren lehetnek, akik ilyen burkolt foglalkoztatottság miatt katáznak. A kormányzati adatok alapján csak a húsz legnagyobb „katás foglalkoztató” összesen 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizetnek ki. A Minősített Könyvelők Egyesületének becslése szerint egy 8 százalékos trükköző kör miatt bűnhődhet a becsületes kisadózók 30 százaléka.

Képünk illusztráció

Fazekas István

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a törvény elfogadása után arra figyelmeztetett: aki eddig trükközött, az a főállással rendelkező vagy nyugdíjas ismerőseit, rokonait megkérheti, hogy indítson el egy mellékállású katás jogviszonyt, hogy közöttük „szétszámlázhassa” az évi 3 millió forint feletti szerződéseket. Vagy a még egyszerűbb utat választja: mindenkinek annyit számláz, hogy 3 millió forint alatt maradjanak, a többi pénzt pedig máshogy adja oda. Hogy ez valóban így lesz-e, majd kiderül – a NAV az elmúlt években kimondottan sikeres volt a gazdaság fehérítésében, elképzelhető, hogy megakadályozzák a trükközést, de ez kimondottan tágra nyitott kiskapu.

A NAV azt ígéri, hogy kiemelten foglalkozik a bújtatott munkaviszony felderítésével. Az is visszatartó érv lehet, hogy aki katásként így dolgozna, az sokkal kisebb nyugdíjra szerez jogosultságot, mint ha bejelentenék alkalmazottnak – igaz, aki eddig ennek ellenére vállalta ezt a foglalkoztatási formát, ez után is vállalni fogja.

Mit vizsgálnak, amikor bújtatott foglalkoztatást keresnek?

Ha elindul egy vizsgálat, és a NAV színlelt foglalkoztatást gyanít, akkor hét szempontot vesznek figyelembe, ezek közül legalább kettőnek kell teljesülnie, hogy megdőljön a gyanú. Volt olyan terv, hogy kettőről négyre emelik fel a határt, de végül maradtak kettőnél. A feltételek a következők:

• a katás adózó nem kizárólag személyesen végezte a számlázott tevékenységet,
• a naptári évben bevételének legalább felét nem ettől a cégtől szerezte,
• a cég nem utasította arra, hol és mikor végezze a munkát,
• a tevékenységet saját vagy általa választott helyen végezte (nem a cégnél),
• ehhez az eszközöket nem a cég bocsátotta a rendelkezésére,
• saját maga határozta meg a munkavégzés rendjét,
• vagy legalább 36 órában foglalkoztatja egy másik társaság.

AFP / Jaap Ariens

Aki nem katásként marad vállalkozó, annak be kell fizetnie a 9 százalékos nyereségadót vagy a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 15,5 százalékos szociális hozzájárulást, valamint legalább a minimálbér után a munkabér közterheit.

A kilépés tudnivalóit az Adózóna gyűjtötte össze. A legfontosabb részlet az, hogy ugyan az új szabályok január 1-jétől lesznek érvényesek, átlépni más adózási formára bármikor lehet. A 3 millió forintos határt nem kell arányosítani, tehát ha valaki mondjuk az év felénél 2021. július 1-jén szállna ki a katázásból, arra is évi 3 millió forint fölött vonatkozik a különadó-kötelezettség, nem 1,5 milliónál.

Aki kisadózásról társasági adó fizetésére tér át, annak ezt először be kell jelentenie a NAV felé, majd február 25-ig, illetve év közbeni váltásnál 30 napon belül el kell számolni a tételes adóval, bevallani és befizetni, ha van 40 százalékos adófizetési kötelezettsége, be kell fizetni a társasági adót, és nyilatkozni kell az adott év bevételéről. Aki pedig az szja-törvény hatálya alá térne át, annak a bejelentés után vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközről, amelyet a vállalkozói tevékenységéhez használna.

Ha pedig egy vállalkozó és legfőbb partnere úgy döntenek, a katázás helyett mostantól alkalmazotti jogviszonyt létesítenek, az nem kizáró ok arra, hogy valaki folytassa tovább katás vállalkozását. Ebben az esetben arra érdemes figyelni, hogy ha az alkalmazás eléri a heti 36 órát, akkor a vállalkozó jogosult mellékállásban katázni, vagyis adóterhe 50/75 ezerről havi 25 ezerre csökken. Ha a maradék jövedelme a vállalkozásból túl alacsony még ehhez képest is, akkor válthat a katáról, például egyéni vállalkozóként választhatja a vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy az átalányadózást – előbbi esetben tételes költségelszámolást alkalmaz, utóbbinál fő szabály szerint bevétele 60 százaléka után fizeti meg a közterheket.

Egy ilyen váltásnál azonban nem árt tudni, hogy abban az évben és az azt követő adóévben nincs lehetőség visszatérni a katába.

A katázásról és további adózási tudnivalókról is olvashat a HVG Adó 2021 különszámában.