A kormány is nagyjából harmadával kevesebbet költ építkezésre, de a megrendeléseinek száma még nőtt is 2019-hez képest. Budapesten költik a legtöbb pénzt.
Tavaly augusztus végéig 3248 építőipari közbeszerzés indult 1191 milliárd forint értékben, idén viszont 1879 eljárás keretében mindössze 906 milliárd forint értékű beruházás kezdődött – tájékoztatta a Világgazdaságot a Közbeszerzési Hatóság. A lap szerint már 2019 végére 10 százalékkal csökkent az építőipari szerződésállomány, az uniós és az önkormányzati választás negatív hatása miatt. Idén július végére a Covid–19 hatásával együtt több mint 20 százalékos volt a visszaesés.
A 2020. január–augusztusi közbeszerzések száma a bázisidőszak 57 százalékára esett, értékük pedig csak a 76 százalékát éri el.
A hatósági összesítés szerint a régiós bontás Budapest 20–22 százalékos részesedését tükrözi. Tavaly a beruházások értékének 50,5, az idén csaknem 57 százaléka fővárosi ajánlatkérőhöz köthető. Tavaly még az Észak-Alföld következett a sorban, az idén már Észak-Magyarország.
A helyi szintű eljárások száma a tavalyi első nyolc hónapban jelzett 2300-ról 1200-ra csökkent az idén, ami zömmel a települési önkormányzatok leállított vagy el sem indított beruházásait jelzi.
Az állami szintű központi eljárások száma a tavalyi 49-ről 54-re nőtt, de a beruházások összértéke 63,2 milliárdról 38,1 milliárd forintra csökkent.
Tömeges leépítés és több száz milliárdos lánctartozás is sújtja az építőipart
Mivel az önkormányzati megrendelők szép lassan eltűnnek, a befektetők pedig a járvány miatt kivárnak, a hazai építőipar sorsa nagyrészt az államtól függ. Ráadásul a számlák kifizetésének csúszása miatt az év végéig több mint 250 milliárd forintnyi tartozás halmozódhat fel az ágazatban.