Határzárak helyett egész Európában egységes reptéri vizsgálatokat kellene bevezetni – mondta Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a Corrierének adott interjúban. Azt pedig tagadta, hogy az alacsony bérek miatt működnek gazdaságosabban a konkurenseknél.
Interjút adott az olasz Corriere della Serának Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója, ebben elsősorban a légitársaság olaszországi piaci terjeszkedéséről beszélt, de kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány idejére bevezetett korlátozásokon hogyan módosítana.
Szerinte a járvány miatti megszorító intézkedéseket felül kellene vizsgálni, intelligensebb módon kellene szembenézni a helyzettel, jelenleg ugyanis a dolog gazdasági ára túl nagy és fenntarthatatlan. Kiemelte: jelenleg minden ország a maga módján kezeli a járványhelyzetet, és egymással nem egyeztetett lépéseket vezetnek be.
Negyvenhat országba repülünk és nincs két egyforma szabályozás
– mondta Váradi, aki szerint a karanténintézkedéseket és a határok lezárását meg kellene szüntetni. (Az utazókat automatikusan sújtó karanténról beszélt, nem az igazolt fertőzöttek vagy kontaktszemélyek elkülönítéséről.) Ehelyett azt javasolta, hogy az utasok számára a repülőgépre szállás előtt, vagy a megérkezés után minden államban egyformán alkalmazott átvilágítást kellene bevezetni.
Az emberek nem repülés közben fertőződnek meg
– állította Váradi, aki szerint elég volna, ha az államok megállapodnának abban, milyen módszerrel vizsgálnák az utasokat, hogyan értelmezik az így kapott eredményeket, valamint az időzítésben: az emberek csak így fognak felbátorodni, hogy utazzanak.
Az is egy megoldás lehet, amit a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, az IATA javasol, vagyis hogy teszteljék a nemzetközi járatok utasait, de fontos volna, hogy mindenki ugyanúgy alkalmazza a szabályokat – emelte ki.
A vezérigazgató a járványhelyzetet a légitársaságok szempontjából hullámvasút-időszakként jellemezte: cége augusztusban az előző évi járatok 80 százalékán már repült, míg Európában átlagosan 49 százalékra sikerült feltornászniuk a forgalmukat a cégeknek. Most az év végi forgalmukat az egy évvel korábbinak a 60 százalékra becsüli, azt mondta, amint a nyár végén visszatértek a korlátozások, a foglalások is csökkenni kezdtek.
80 millió euró
– válaszolta Váradi arra a kérdésre, hogy eddig mennyi pénzt fizettek ki a törölt járatokért, és azt is elmondta, hogy napi egymillió eurónyi likviditást élnek föl, ami szerinte kevesebb, mint amennyit mások.
Váradi kicsit a Wizz Air sikereivel is eldicsekedett, azt mondta, azért teljesítenek jobban a konkurenciánál, mert 24 hónapnyi likviditási tartalékuk van, miközben szükség esetén a piactól további összegeket tudnak kérni. Másfelől pedig alacsonyabbak a működési költségeik, ami miatt a többi társaságot jobban sújtja a Covid. Azt marhaságnak nevezte, hogy kevésbé fizetnék meg az alkalmazottaikat, mint a vetélytársak, állítása szerint nem a béreken spórolnak, hanem azon, hogy a gépeiken több szék van, mint másokén, hogy a gépek napi 13 órát repülnek, míg mások 10–11-et, illetve hogy a weboldalukon keresztül árusítják a jegyeket, vagyis nem mennek más közvetítő platformokra, amelyek jutalékot szednek.
Azt is sikernek tudja be, hogy diverzifikálták az útvonalhálózatukat, a gépeiket pedig áthelyezik különböző bázisokra, Olaszországban például a milánói mellett (ahol az interjú is készült) egy cataniai bázist is nyitni fognak. Az olasz belföldi járatoknak pedig fontos szerep jut most Váradi szerint, mivel ez a piac ellenállóbb, mint a nemzetközi légiforgalom, amely megérzi a határzárak hatását. A cikkből kiderült, hogy az olasz belföldi járatok piacán komoly árháború alakult ki a Wizz Air és a Ryanair között. Váradi egyébként azt is elismerte, hogy figyelnek még további lehetséges olasz úticélokat, ilyen például Velence.