A gazdasági visszaesést akkor tudjuk moderálni, ha a digitalizáció, a robotizáció minél jobban elterjed a magyar gazdaságban – hangoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter a régről ismert mantrát a Magyar Közgazdasági Társaság 58. vándorgyűlésén pénteken.

Talán ő sem gondolta, hogy mennyire időszerű volt a megállapítása, ugyanis csütörtökön jelent meg a World Robotics Report 2020 nevű jelentés, amely összeszedte, hogy a világon hány ipari robot segíti a termelést. Eszerint már 2,7 millió robot dolgozik a gyárakban, ami 12 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ennyi sosem volt még, 2014 és 2019 között pedig 85 százalékkal nőtt a számuk világszerte.

A mostani növekedés így összességében kisebb, mint amit az elmúlt években mértek, hiszen a 373 ezer új munkába állt robot 12 százalékkal kevesebb, mint az előző évi növekedés, ám még így is a harmadik legnagyobb a mérések kezdete óta.

A legtöbb ipari robotot Kínában helyezték üzembe, szám szerint 140 500-at, utána Japán (49,9 ezer) és az USA (33,3 ezer) következik. Magyar szemmel nézve érdekes, hogy a top 15, új robotot installáló ország között ott van Lengyelország és Csehország is, mindketten 2600-as eredménnyel.

Az elmúlt egy évben üzembe helyezett ipari robotok száma a legjobban fejlődő országokban

World Robotics Report 2020

Európában egyébként összesen 580 ezer ipari robot dolgozik, közel fele (221 500) Németországban. Ezután Olaszország (74 400), Franciaország (42 000) és az Egyesült Királyság (21 700) jön.

A felmérést szintén kiszúró G7 kiszámolta azt is, hogy milyen képet kapunk, ha az ipari robotok 10 ezer munkavállalóra vetített számát nézzük. Így már Szingapúr (918), Dél-Korea (855), Japán (364) a dobogó, ám a legjobb 15 közé ismét bekerült pár régiós vetélytársunk, Szlovákia (169) például megelőzi Kanadát (165) és Svájcot (161), de Kínától (187) és Franciaországtól (177) is alig marad el. Az élmezőnybe befért még egyébként Szlovénia (157) is.

Magyarországról ezzel szemben egyáltalán nincs szó a jelentésben.