Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken jelentette be, hogy a kormány szeptember elsejétől ismét lezárja a beutazók elől a magyar államhatárt. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályok, amelyeket a koronavírus-fertőzések számának növekedésével magyaráztak, vasárnap jelentek meg a Magyar Közlönyben. Keddtől nem magyar állampolgár nem léphet be az országba, kivéve,

• ha állandó, vagy 90 napon túli magyarországi tartózkodási engedélye van,
• ha itt dolgozó sportoló vagy sportszakember,
• ha szállítmányozó,
• ha hivatalos látogatáson van,
• ha az elmúlt fél évben elkapta a koronavírust.

Az előírások szerint külföldi csak úgy, például turistáskodni nem jöhet Magyarországra. Kivéve a visegrádi országok lakóit: Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán közölte, hogy Bledben, a Stratégiai Fórumon Andrej Babis cseh miniszterelnök azt kérte Orbán Viktortól, azok a cseh állampolgárok, akik szeptemberre már lefoglalták magyarországi szállásukat, beutazhassanak.

Ennek engedtek, közölte a miniszter, aki később azt is bejelentette, hogy a lengyelek és a szlovákok is beléphetnek szeptember elseje után Magyarországra negatív koronavírusteszttel.

Ez persze csepp a tengerben: a beutaztatást már eddig is súlyosan érintette a járványhelyzet. Korábban egy neve elhallgatását kérő utazási iroda tulajdonosa és ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, a beutaztató piac és a tömeges kiutaztatás is padlón van. A szakmában az elején arra számítottak, hogy 2-3 hónap elteltével elindulnak a foglalások, és szép lassan minden visszaáll a régi kerékvágásba, de nem így lett. Az ügyvezető szerint ma már tisztán látszik, hogy „amíg nem lesz vakcina, a klasszikus ki- és beutaztató piac nem fog beindulni számottevően”.

Már eddig is volt példa arra, hogy utazási irodák mentek csődbe a járvány miatt: a Robinson Tours május 9-én jelentett csődöt, május végén pedig leállt a görög utakra specializálódott Aeolus Utazási Iroda is.

Bizalomvesztés

Ma Magyarországon valamivel több mint ezer regisztrált utazási iroda van, de aktívan kevesebb foglalkozik utazásszervezéssel és -közvetítéssel. A Magyar Beutaztatók Szövetségéhez például húsz iroda tartozik. Lázár Judit, a szövetség elnöke a hvg.hu-nak azt mondja, eddig abban reménykedtek, hogy ősszel lesznek szervezett utak, jönnek kisebb csoportok, de mára

teljesen kilátástalan lett a helyzet.

Úgy fogalmazott, külföldi partnereiket eddig arról győzködték, hogy Magyarország biztonságos, jöjjenek nyugodtan, itt nem lesznek fertőzöttek. „Terveztek, értékesítettek, és most hirtelen, egyik napról a másikra azt mondjuk nekik, hogy mégsem jöhetnek” – hangsúlyozza, hozzátéve, hogy Gulyás Gergely pénteki bejelentése óta sorra mondják le a külföldi partnerek a magyarországi utakat,

köszönik, de ilyen bizonytalanságba nem tudják ide küldeni a turistákat.

A szakmában dolgozók korábban még abban bíztak, hogy mire a karácsonyi vásárok nyitnak, rendeződik a helyzet. Lázár Judit szerint erre csekély az esély, a külföldi utazási irodák ugyanis nem bíznak meg Magyarországban, mert ha augusztus 28-án kiderült, hogy szeptember 1-jétől nem lehet belépni az országba, akkor félő, hogy ez máskor is megismétlődik.

Ami a nyarat illeti, a beutaztatás „nagyon gyenge volt” az elnök szerint. „Minimális foglalás volt augusztusban, akkor is inkább a hajósok jöttek.” Ők sem annyian, mint korábban: míg a járvány kitörése előtt naponta 10 folyami hajó hozott turistákat budapesti városnézésre, addig idén nyáron hetente ennek a fele kötött ki. Turistából is kevesebb volt a fedélzeten, főleg európaiak, németek érkeztek, amerikaiakról, illetve ázsiaiakról szó sem lehetett.

Ahogyan arról korábban a hvg.hu is beszámolt, Budapest, az ország legfontosabb turisztikai régiója nem kapott valódi segítséget a járványhelyzetben. A KSH adatai szerint a fővárosban gyakorlatilag le is nullázódott a turizmus. „Úgy számolom, hogy jövő tavaszig nem sok változás lesz” – összegzi Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Noha a szektorban már tavasszal is voltak leépítések, az elnök szerint a szállodáknak most komolyan át kell gondolniuk, hogy hány munkatársat tudnak kifizetni jövő tavaszig,

biztos, hogy lesznek elbocsátások.

A beutaztatók szövetsége is úgy kalkulál, hogy az irodák minimális létszámmal fognak működni, és a szakképzett munkaerő odalesz.

Elképzelhető, hogy jó páran elmennek külföldre dolgozni, vagy más szektorokba, „több diplomás, nyelveket beszélő emberekről van szó, akik lehet, hogy a bizonytalanság miatt pályát módosítanak” – magyarázza Flesch Tamás, aki elárulja, meglepte a kormány döntése a határzárról. A szakmában számítottak rá, hogy lesznek korlátozások, de nem gondolták, hogy ilyen mértékűek. „Valószínűleg ugyanaz fog történni, ami március végén, április elején: ha zárva vannak a határok, a budapesti szállodáknak semmi esélyük nincsen, technikailag be kell zárni.” Ez azt jelenti, hogy noha vendég a hotelekben nem lesz, a személyzet egy részének ott kell lennie, hogy karbantartsa, takarítsa a szállodát. Az elnök szerint mindössze egy-két szálloda marad majd nyitva Budapesten, a többi be fog zárni.

Államra várva

Nyár közepén írtunk arról, hogy az utazási irodák már a tartalékaikat élik fel, ezért a kormánytól kértek segítséget. Levelet írtak a pénzügyminiszternek és az állami turizmusirányítás illetékeseinek, hogy a június 30-án lejárt járulékkedvezmény és a rövidített munkaidő lehetőségét terjesszék ki az utazási irodák számára február 28-ig. Ellenkező esetben ellehetetlenülhet az utazásszervezés a téli hónapokra is, hiszen egyik érintett ország – a karibi térség, a Seychelle-szigetek, Bali és Thaiföld – sem javasolt utazási célpont. A hvg.hu úgy tudja, a kormány augusztus végére ígért választ, de ezt máig nem kapták meg az irodák. Közben György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg a kormány a bértámogatásokat.

A be- és kiutaztatással foglalkozó irodákat tömörítő szakmai szervezetek szerdán újra összeülnek, hogy eldöntsék: közösen kérjenek ismét a kormánytól segítséget vagy külön-külön. Állami támogatás nélkül ugyanis esélyük sincs a talpon maradásra. „Mi ezt nem tudjuk feladni, a környező országokban a turizmust kiemelten támogatják a kormányok, nem ingyen pénzt kérünk, amit lehet, megteszünk érte, eddig hoztuk a GDP 11 százalékát, nem hiszem, hogy ezt így el kellene engedni” – sorolja a beutaztatókat képviselő Lázár Judit.

Járatokat kell majd törölni

Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének képviseletében abban reménykedik, hogy a határzár valóban nem tart 1 hónapnál tovább, ahogyan azt Gulyás Gergely is bejelentette a múlt pénteki Kormányinfón. Magyar állampolgárok elviekben utazhatnak külföldre, azonban ha visszatérnek, két hétre karanténba kell vonulniuk, amit két negatív teszttel tudnak kiváltani. „Ez nyilván nem kedvez a külföldi utazást tervezőknek” – mondja a szövetség vezetője, aki szerint nem az a fő veszély, hogy mennyi utazási iroda megy csődbe, ennél fontosabb, mennyi munkahely, hány család megélhetése kerül veszélybe.

Elmondta, hogy aznap, amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette a szigorítást, charterjáratok indultak Görögországba, és az utasok közül csak kevesen álltak el a nyaralástól. „A jelentkezők 20-25 százaléka lépett vissza”, a többiek azt mondták, rákészültek az utazásra, a szabadságukat is kivették, elutaznak a görög tengerpartra. Molnár Judit arra számít, hogy a jövőben ez változni fog: egyre többen mondják majd le a tervezett utakat, és az sem kizárt, hogy járatokat fognak törölni.

Ezt teheti, aki nem tud utazni

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ajánlása szerint, aki utazási irodán keresztül foglalt és szeretne külföldre utazni, könnyebb helyzetben van, ha mégis úgy döntene, hogy nem utazik a szigorúbb szabályok miatt, az irodák ugyanis segíteni fogják. Lényeges, hogy az iroda tudja-e vagy sem az utazási csomagban vállaltakat teljesíteni, van-e olyan elháríthatatlan és rendkívüli körülmény, amely a csomag teljesítését jelentős mértékben befolyásolja. Aki saját maga szervezte az útját, és nem szeretne elutazni, lényegesen rosszabb helyzetbe kerül, különösen, ha a célállomás fogadja az utazókat. Kérdés, hogy vállalja-e a hazai karantént vagy kifizeti a kétszeri teszt költségét, esetleg elveszti a befizetett út árát. Az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről rendelkező 472/2017.(XII.28) Korm. rendelet segíthet az eligazodásban, de számos problémát is felszínre hozott a szabályozás alkalmazása, különös tekintettel a jelenlegi járványhelyzetre.

Az IBUSZ például közösségi oldalán máris közölte, a szeptember 1-je után induló, valamennyi charterjáratát törli. A cég a Facebookon úgy fogalmaz, "az elmúlt napokban a Magyar Kormány által meghozott döntések alapján a kiutaztatás végképp ellehetetlenült". Azt írják, sajnálják, hogy sok utastól el kell venni az idei nyaralás lehetőségét, a korlátozások és a visszamondott utak mennyisége alapján azonban nem volt más választásuk.

Közben a magyar utazási irodák megállapodást kötöttek a Neumann Labs céggel, hogy az utazásról visszatérők számára alkalmanként 12 ezer 500 forintért végeznek koronavírus-tesztet. Az erről szóló hír szintén az IBUSZ Utazási Irodák Kft. oldalán jelent meg. Ez azt jelenti, hogy a két mintavételért személyenként 25 ezer forintot kell fizetniük azoknak, akik külföldről térnek vissza Magyarországra. Fontos, hogy a két mintavétel közt 48 óra elteljen, illetve mindkét vizsgálat 5 napon belül megtörténjen.