Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Még ebben az évben úgy módosíthatják a trafiktörvényt, hogy a dohányboltosok és a nagykereskedők az eddiginél is jobban függjenek az államtól, utóbbi pedig lényegében megkerülhetetlen legyen ezen a piacon. Megnéztük alaposabban a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a nemdohányzók védelméről szóló törvénymódosítási javaslatot.
A 2012-től érvényes trafiktörvény csak a kezdet volt, a következő lépés a dohányzás teljes tiltása kell hogy legyen – mondta tavaly októberben a nemdohányzókért felelős miniszterelnöki biztos Siófokon, az egyik legnagyobb itthoni dohányipari konferencián. Lázár János azt is mondta, szeretné elérni, hogy ne lehessen dohányozni az autóban, és tiltaná az e-cigik eladását is. Hangzatos, a figyelem felkeltésére alkalmas kijelentéseit azóta törvényjavaslat is követte. A kormánybiztos a múlt hónap elején a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosítására tett javaslatot, és legfontosabb üzenetnek azt nevezte, hogy
Magyarország belátható időn belül, az Európai Unióban elsőként füstmentes országgá váljon.
Valójában ez nem kivitelezhető, és a kormánynak sem érdeke, hogy betiltsa a dohányzást. Az állam jövedéki adóból származó bevétele ugyanis csak 2018-ban 1111,9 milliárd forintot tett ki, ami 89,8 milliárddal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ebből a dohánytermékek jövedéki adója 343,3 milliárdra rúgott, 58,6 milliárddal többre, mint 2017-ben.
Arról nem is beszélve, hogy a dohányzás korlátozásával az Orbán-kormány gazdasági holdudvara is sokat veszítene, nemrégiben például a részben Mészáros Lőrinc érdekeltségének is számító informatikai cég, a 4iG Nyrt. nyerte kerek 5 milliárd forintos áron a „dohánytermék-azonosító kibocsátó rendszer” (DAKIR) lefejlesztésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzést. Az új rendszer lényege az lesz, hogy minden dohánytermék (vagyis doboz cigaretta vagy tasak vágott dohány) egyedi azonosítót fog kapni, ami alapján a DAKIR-ban valós időben, pontosan tudni lehet majd, éppen hol jár a gyártótól vagy a behozataltól a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig a dohány.
Lázár János elképzelései közül eddig kiemeltük, hogy
- a korábbinál több esetben alkalmaznak bírságot jogsértés esetén,
- ha egy trafikban többször kiskorút szolgálnak ki, elveszik a koncessziós jogot,
- folyamatosan, felmenő rendszerben, a mai koncessziós jogokat nem érintve csökkentenék a koncessziós kiírásokat, így a mai 3 ezer helyett, 4 ezer lakosonként lenne kötelező trafikkoncessziót kiírni,
- az e-cigaretták és az új típusú dohánytermékkel kapcsolatos kiegészítőket és reklámtevékenységet korlátozni és tiltani kell, és be kell vinni ezeket a termékeket az állami, adóhatósági kontroll alatt tartott trafikokba,
- a nikotinmentességet ígérő e-cigarettával kapcsolatos minden segéd- és kiegészítő eszköznek a kereskedelmét is kontroll alá vonnák, ilyen termékekkel nem lehetne 18 év alattiakat kiszolgálni.
Egy forrásunk azonban úgy látja, a jogalkotót valójában az a szándék vezérelte, hogy
- a trafikosok és a dohánynagykereskedők az eddiginél is jobban függjenek az államtól,
- a közöttük lévő kapcsolat lényegében megszűnjön,
- az állam megkerülhetetlen legyen ezen a piacon.
Ezt a következő eszközökkel igyekszik elérni:
- egységesíti az iparági szabályozást, az esetleges kiskapukat bezárja,
- bővíti a kizárólag dohányboltban értékesíthető termékek körét, kiterjeszti az állami kiskereskedelmi monopóliumot,
- kiterjeszti a dohány-kiskereskedelmi ellátó (ODBE) monopóliumát,
- több feladatot és pénzt ad a dohánykiskereskedők, azaz a trafikok felügyeletét ellátó ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt.-nek,
- növeli az ODBE és az NDN piaci szerepét, hogy azokat nélkülözhetetlenné tegye az iparág működéséhez.
Így épült a rendszer
A kormány 2013-ban államosította a dohány-kiskereskedelmet, 2015-ben pedig a trafikok ellátását. Ez azt jelenti, hogy azóta az állami koncesszióval működő központi dohányellátó, az ODBE veszi meg a vele szerződésben álló gyártók, importőrök termékeit, majd adja tovább a trafikoknak. Az ODBE-nek két tulajdonosa van: a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt., utóbbi a hódmezővásárhelyi Sánta János családjának érdekeltsége. Márpedig utóbbi 10,4 milliárd forintos vagyonával idén is felfért a 100 leggazdagabb magyar listájára. A milliárdost Lázár János gazdasági holdudvarához sorolják olykor, ő azonban korábban a volt kancelláriaminiszterről azt mondta, nem barátok, csak az ismerőse, aki néha kikéri a véleményét.
Lázár János amúgy azóta küzd a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosként a magyarok egészségéért, hogy Gulyás Gergely váltotta a Miniszterelnökség élén. De azóta nagyon...
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény tervezetének 2011. évi benyújtása, majd a törvény 2012. évi elfogadása és 2013. évi hatálybalépése óta eltelt hosszabb időszak alatt összegyűjtött jogalkalmazási tapasztalat időszerűvé tette a „trafiktörvény” szabályrendszerének alaposabb áttekintését
– kezdi például ebben az esetben az indokolását. Majd ezzel zárja:
a törvényjavaslat a közép- és hosszú távú egészségpolitikai célok mindenkori szem előtt tartásával fogalmazta újra a trafiktörvény egyes rendelkezéseit.
Például azt, hogy a jövőben kizárólag trafikban lehessen vásárolni:
- új típusú, dohányzást helyettesítő terméket,
- nikotinmentes utántöltő flakont,
- gyógyszernek nem minősülő nikotintartalmú terméket.
Ahogyan arra forrásunk felhívta a figyelmet, a javaslatban nem szerepel, hogy ezeket a termékeket csak és kizárólag az OBDE-tól lehessen beszerezni. De a gyakorlatban feltehetően mégis onnan fogják, ha az új törvény életbe lép. Úgy tudjuk, Lázár János kifejezett kérése volt, hogy az ODBE szolgáltatása részévé tehesse a rendelkezésére álló fontos piaci információk kezelését. Ennek érdekében a trafiktörvényt úgy módosítanák, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátással „szervesen összefüggő tevékenységek” köre a következőkkel bővülne:
a dohánykiskereskedelem-ellátás során a dohány-kiskereskedelmi ellátó által kezelt személyes adatnak nem minősülő adatoknak, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó által üzemeltetett honlap felületeinek a dohány-kiskereskedelmi ellátó általi hasznosítása, továbbá a dohánytermék-nagykereskedők és a dohánytermék-kiskereskedők között már fennálló jogviszonyok teljesitése érdekében végzett közreműködői tevékenység (így különösen a polcképszerződések végrehajtásának) ellenőrzése.
A trafikosok dohánytermékeket most csak az ODBE oldalán keresztül rendelhetnek, ami azt jelenti, hogy elképesztő mennyiségű adat van a központi ellátó birtokában. Azt, hogy hol, miből és mennyit vesznek a dohányosok, szinte utcára lebontva meg lehet mondani.
Aranybánya lehet
– mondta egy iparági forrásunk. Az adatoknak ugyanis komoly piaci értéke van, ehhez hasonló adatbázissal a gyártók nem rendelkeznek. A parlament honlapján is olvasható törvénymódosító javaslatban semmi sem tiltja, hogy az ODBE pénzért árulja az adatokat, a szövegben mindössze annyi szerepel, hogy hasznosítanák az adatokat. Eddig ezt nem lehetett. A hasznosítás módjára valószínűleg kormány- vagy miniszteri rendeletet hoznak.
A gyártók most maguk végzik a piackutatást, ezt venné el tőlük az ODBE. A multik tiltakozni valószínűleg nem nagyon fognak, főleg, ha olcsóbban jutnak majd értékesítési adatokhoz, mint a jelenlegi rendszerben. És az ODBE is elégedett lesz, hiszen a többi szereplő, így például a trafikok is igényt tarthatnak majd a kimutatásokra, elvégre verseny van.
Szintén érdekes az ODBE online felületeinek hasznosítása abból a szempontból, hogy míg dohánytermékeket reklámozni tilos, a trafikosoknak szóló szakmai reklámok előtt nincs akadály. Ezentúl, ha elfogadják a javaslatot, az ODBE oldalán lehet majd hirdetni. A mostani gyakorlat az, hogy a trafikosokat szemináriumokra, konferenciákra hívják a gyártók, itt kapják meg az úgynevezett ismeretterjesztő anyagokat.
Úgy tudjuk, a miniszterelnöki biztos ahhoz is ragaszkodott, hogy a polcképszerződéseket, amelyeket a gyártók azért kötnek a dohányboltosokkal, hogy termékeiket jól észrevehető helyre tegyék, az ODBE ellenőrizhesse a jövőben, ne pedig a gyártó. Ennek 2020-ig van jelentősége, jön ugyanis az egységes, márkajelzés nélküli csomagolás. A központi ellátó bevétele mindenesetre ezzel is nőhet, miközben a gyártók és a trafikosok egyre távolabb kerülhetnek egymástól.
Ami az anyagiakat illeti, az ODBE-nak nincs oka panaszra: indulása óta 6 milliárd forint osztalékot termelt tulajdonosainak, csak tavaly 3,43 milliárdot. Az államhoz eközben koncessziós díjból és nyereségadóból együtt 1,3 milliárd folyt be. A monopólium tulajdonosai ráadásul a dohánykövetési rendszerrel kapcsolatos kiadásaikra is százmilliókat vettek ki.
Szabad a pénz
A trafikok állami felügyeletét ellátó ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nek (NDN) sincs oka panaszra: az új trafiktörvény szerint pluszbevételei lehetnek, mert bővítik a feladatkörét is. Így például a kizárólag állami részvénytársaság felel majd
- a trafikosokkal kötött koncessziós szerződésekből eredő számlázási és általánosforgalmiadó-bevallási feladatok ellátásáért,
- a koncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelői feladatok ellátásáért.
Eddig ezeket a gyártók maguk végezték.
Nincs még egy olyan szektor, ahol az állam ellenőrzi, hogy két magáncég között a szerződés be van-e tartva, illetve, hogy be van-e fizetve az adó
– emelte ki egy forrásunk, aki szerint mindez arra jó, hogy még erősebb legyen az állami függőség.
Azt nem tudni, hogy az NDN maga csinálja például a követeléskezelést, vagy kiadja azt majd egy ezzel foglalkozó cégnek. Annyi biztos, azzal, hogy egyre több az elvégzendő feladat, egyre több megbízást lehet majd adni. A javaslat ráadásul ezeket közfeladatnak tekinti, ami azzal jár, hogy közpénzt lehet hozzárendelni.
Az egyéb feladatokhoz szükséges forrásokat az éves központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére támogatási szerződés keretében és végleges pénzeszköz-átadás útján kell biztosítani
– olvasható a szövegben.
A szabad pénzszerzés lehetőségét az is növeli, hogy
a miniszter a részvénytársaság közfeladatainak ellátásához szükséges forrást közszolgáltatási szerződés útján biztosítja úgy, hogy a koncessziós díjból származó bevétel legalább 60 százalékának megfelelő összeget a részvénytársaság működési költségeinek fedezésére kell fordítani.
Mindezt függetlenül attól, hogy mekkora költségei vannak a cégnek. Érdekesség, hogy jelenleg minden, az NDN által a trafikosoktól beszedett koncessziós díjon felüli, egyéb bevételt az állam kap meg, és a pénzt csak az indokolt költségekre fordíthatja. A javaslat ezt piszkálja meg, és mondja ki, hogy a koncessziós díjon felüli bevételek az NDN-t illetik. Az, hogy ezt mire költi az állami részvénytársaság, nincs a javaslatban meghatározva. Ami biztos: kötelező továbbképzést írnának elő a trafikosoknak, ezt az NDN-nek kellene megszerveznie. Az ebből származó potenciális bevétel például egy pluszforrás lenne az állami vállalat számára.
Az erről is szóló rendelkezés 2020. január 1-jén lép hatályba, a parlament decemberig fogadhatja el. Forrásaink szerint „rohamtempót kell diktálni”, hogy átrendezzék a trafikokat, elkészüljön az ODBE új honlapja, a dohányboltosok változtassanak a raktározáson, a logisztikán, „erre pár hónap nem lesz elég”.
