Hivatalosan is felvették a kiégést az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe – egyszerűbben megfogalmazva mostantól betegségnek számít a kiégés. A CNN tudósítása szerint három tünettel határozzák meg a kiégést:

• fáradtság és fizikai kimerülés,
• negatív érzések a munkával kapcsolatban, mentális eltávolodás a munkától,
• lecsökkent hatékonyság a munkában.

Azt azért hozzátették: mielőtt az orvos kiégéssel diagnosztizálja a betegét, ki kell zárnia olyan betegségeket, mint a szorongás vagy az alkalmazkodási zavarok. Az élet más feladataival kapcsolatban orvosilag nem lehet kiégésről beszélni ez után sem, csakis a munkához vagy a munkahelyi környezethez kapcsolódva lehet ilyen diagnózist felállítani.

A kiégéssel korábban cikksorozatban foglalkoztunk. Először még az 1970-es években írta le Herbert Freudenberger amerikai pszichológus. Kezdetben úgy gondolták, csak a menedzsereket sújtja, de azóta kiderült, hogy leginkább azokat veszélyezteti, akik a munkájukból kifolyólag fokozottabb érzelmi stressznek vannak kitéve, nagyobb empátiára van szükségük, és jellemzően valamilyen humán vagy segítő területen dolgoznak. Megkérdeztünk pszichológust is, aki azt elemezte, hogyan hat a munkahelyi kiégés az élet többi részére.