Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Társadalmi vállalkozások képviselői találkoztak Budapesten. Őszintén beszéltek sikerről, kudarcról, hitehagyott, vidéki, hátrányos helyzetű munkatársakról, akik ennek ellenére is megcsinálták a maguk bizniszét.
Bácsalmás az Alföld déli, hátrányos helyzetű kisvárosa. Mint az itt élő Barta Tiborné Gáll Ágnes meséli, a településen sok a munkanélküli, és „sok a hitehagyott ember”. Többen közülük korábban évekig közmunkásként dolgoztak, ma azonban már egy szociális gazdaság alkalmazottai: Bácsalmási Finomságok néven gyártanak és árulnak gyümölcsleveket, szörpöket, lekvárokat, savanyúságokat és ételízesítőket. Ágnes szerint nem csinálnak mást, „mint amit régen nagymamával a kertben”. Termékeiket éttermekbe, szállodákba, iskolákba, óvodákba és nagyobb boltokba vinnék – ehhez azonban segítség kellene, ahogyan ahhoz is, hogy tavalyi, 12 millió forintos árbevételüket idén megduplázzák.
A Bácsalmási Finomságok egyike azoknak a társadalmi vállalkozásoknak, amelyek bemutatkozhattak Budapesten, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. és a NESsT magyarországi szervezetének rendezvényén. A bácsalmásiakon kívül még hat másik szociális szövetkezet kapott lehetőséget arra, hogy gyors mentorálás után 10 percben bemutassa üzleti modelljét és vállalkozása társadalmi hasznát. A mentorok között volt bankár, marketinges, állami tisztviselő, kommunikációs szakember, újságíró és vállalkozásfejlesztő is. Az volt a feladatuk, hogy a rövid prezentációk után „szétszedjék” a vállalkozókat, olyan kérdéseket tegyenek fel nekik, amelyekkel segítik őket abban, hogy ha elmennek egy bankhoz hitelt kérni, ott is megállják a helyüket. A program nemzetközi, az Európai Unió is támogatja, Magyarország mellett hét másik ország vesz még benne részt. A társadalmi vállalkozások 2021-ig több mint 21 milliárd forintra pályázhatnak az Európai Uniónál. Emellé 10 milliárd forint visszatérítendő hitel is jár. A pénzt arra adják, hogy a vállalkozók eredményesen tudjanak állami és piaci szereplőkkel tárgyalni, és így vállalkozásukhoz pénzt szerezni.
Úgy vállalkozni, hogy ne csak a profit számítson
Társadalmi vállalkozásról akkor beszélhetünk, ha nonprofit szervezetek üzleti tevékenységekbe fognak úgy, hogy a munkába hátrányos helyzetűeket, megváltozott munkaképességűeket, inaktívakat vonnak be, részt vésznek a szociális ellátásban, vagy egyéb társadalmilag fontos célokért dolgoznak. Az "első fecskék" 20-25 évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon, és velük együtt azok a segítő szervezetek, amelyek pénzzel vagy tanácsadással támogatják őket. Vannak, akik már „nagyban” üzletelnek, ilyen például a Kék Madár Alapítvány, vagy a KockaCsoki kézműves csokoládé manufaktúra, ahol a meghívott vállalkozók is bemutatkozhattak. Róluk kiderült, hogy a legkülönfélébb dolgokkal foglalkoznak, különböző fejlettségi fokon. Közös volt viszont bennük az, hogy fejlődni szeretnének, ahogyan Barta Tiborné Gáll Ágnes fogalmazott, ők abban gyengék, amiben a mentorok erősek.
Akadály nélkül
Virág Mariannak például most az okoz fejtörést, honnan szerezzen 25 millió forintot ahhoz a miskolci edzőteremhez, ahol egymás mellett tudna ép és sérült ember sportolni. A konditerem amerikai mintára, 2020 januárjában nyitna. Van terem, vannak gépek, de nem elég, ehhez (is) kellene a támogatás. Olyan speciális eszközökről van ugyanis szó, amelyek akár egy mozdulattal átalakíthatók úgy, hogy a kerekesszékesek is használni tudják. A vállalkozás eddig 52,5 millió forintot nyert pályázaton, 16 milliót magánszemélyek és vállalkozások adtak támogatásként, 11 milliót pedig egy bank hitelként. Az induláshoz elég, a fejlesztéshez nem. Virág Mariann azt mondta, a hiányzó 25 milliót támogatásként szeretnék megszerezni.
Nem baj, ha nincs elég szakács?
Az Easy Chef Nonprofit húsipari kft. tulajdonosai Mariannál is „magasabbra tették a lécet”: 100 millió forintot kértek egy olyan üzem beindítására, ahol speciális, sous vide technológiával dolgoznák fel a húst, és adnák el éttermeknek. A technológia lényege, hogy lezárt, lehetőleg levákuumozott, hőálló műanyag tasakokban, hosszabb ideig, akár 50-70 óráig, a hagyományos főzéshez képest lényegesen alacsonyabb hőfokon kezelik az ételt. Az ötlet a NASA-tól származik: az első űrutazások tervezésekor gondoltak először arra, hogy a nehéz, fém konzervdobozok helyett könnyű, hőálló műanyag zacskók kellenének. Később kórházak és éttermek is átvették az ötletet, az eljárás mondhatni, meghódította a világot, Magyarországon is elterjedt.
Az Easy Chef tulajdonosai szerint ma Magyarországon nincs olyan gyártó, amelyik ezzel a technológiával elegendő mennyiségben tudna húst a piacra dobni, ezért fejükbe vették, hogy felhúznak egy 500 négyzetméternél is nagyobb üzemet Kisteleken, és 30 embernek adnak munkát. Úgy számolnak, hogy reális lehet akár az évi 1 milliárd forintos árbevétel is. A pénzt később önerőként pályázatokra költenék, illetve jutna a hátrányos helyzetű Kistelekre és környékére is. A vállalkozás társadalmi hasznát az adná, hogy ezzel a módszerrel – a tulajdonosok szerint – enyhíteni lehetne a vendéglátóiparban tomboló munkaerőhiányon. Szerintük az induláshoz 400 millió forint kell, ebből hiányzik még 100 millió.
Nem szégyen kérdezni
Konkrét ajánlatot a nap végén a vállalkozók közül senki sem kapott. Azt azonban megtudhatták, mit érdemes csinálniuk, hogy a történetük hiteles és eladható legyen. A mentorok szerint nem kell a spanyolviaszt feltalálni, „vegyetek vagy tarháljatok szakértelmet” – hangzott az egyik jótanács.
Jakab Áron, IFKA társadalmi vállalkozás szakértője a hvg.hu-nak azt mondta, az a közös ezekben a társadalmi vállalkozásokban, hogy keresik a piacot, nem tudják, hol tudnának még többet eladni. A most bemutatott legtöbb termék mögül hiányzott a jól elmesélt sztori, márpedig ez elengedhetetlen a sikeres üzlethez. Ahhoz, hogy egy társadalmi vállalkozás hosszú távon talpon tudjon maradni, szükség van elkötelezett és fejlődni vágyó emberekre. A nehézség sokszor abból adódik, hogy egyszerre kell a vállalkozásnak fenntarthatónak és hitelesnek lennie. Egy mentor szerint ezt úgy lehet elérni, ha van a csapatban egy „szív”, aki a lelkesedést hozza, és van egy „kockafej”, aki a know-how-ért felel.
Az utóbbi időben elszaporodtak a közfoglalkoztatásból „kinőtt” társadalmi vállalkozások. Jakab Áron szerint ezeknél jellemzően először nem az üzleti terv volt meg, mint általában egy startupnál, hanem a kényszer. Vezetőik a társadalmi problémákra érzékeny emberek, akik Borsodban, Szabolcsban és az ország délkeleti megyéiben aktívak, ott, ahol sok a munkanélküli. Nyugaton, Ausztria mellett alig találni szociális szövetkezeteket, legalábbis olyanokat, amelyek támogatást kérnek és kapnak.
Jakab Áron azt sem tagadta, olyan is akad, aki csak azért alapít nonprofit vállalkozást, hogy az ezzel járó támogatást megszerezhesse, ugyanakkor a jelenleg működő előminősítési rendszer pont ennek a kiszűrésére hivatott, tette hozzá.
Ahogyan arról korábban a hvg.hu is írt, ilyen volt például a Pócs János vezette, Jászapáti polgármesteri hivatalában bejegyzett ESZOSZ-é, vagy a Farkas Flórián-gründolta Híd a munka világába szövetkezeté. A parlament mindenesetre úgy módosította a szociális szövetkezetekre vonatkozó szabályozást, hogy előírta: 2018 januárjától csak legalább három hónapja nyilvántartott munkanélkülieket vagy közfoglalkoztatottakat dolgoztathatnak, főtevékenységüknek a nevükben is benne kell lennie. A képviselők előírták azt is, hogy minden szövetkezet tagjai közé be kell vonni egy önkormányzatot vagy egy közhasznú karitatív szervezetet. Utóbbiaktól a kormány a szabályos működés ellenőrzését várta, a foglalkoztatási korlátozástól meg azt, hogy megakadályozza a munkajogi és a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok megkerülését, azt, hogy a rendes munkaviszonyban is végezhető munkákat ne vigyék be a szociális szövetkezetekbe csak azért, mert azokban kisebbek a foglalkoztatás közterhei.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
