Mivel az adóalapot sok tétel módosítja, bevételeik 0,5 százalékát fizették csak be az első osztályú klubok társasági adóként 2017-ben. Bérek utáni járulékként már sokkal többet kellett kicsengetniük.
Rendesen kapnak közpénzből az NB I.-es "profi" fociklubok, az Mfor annak ment utána, mennyit fizettek be a közösbe. Társasági adóból nem sokat, a legnagyobb bevételt, 3,2 milliárdot forintot elérő Mol Vidi 5,5 milliót, míg a Puskás Akadémia 20 milliót, a Kisvárda pedig 738 ezer forintot 2017-ben. Kevés volt a bevétele (770 millió) a Diósgyőrnek, mégis 19 milliót, fizettek be társasági adóként, majdnem annyit, mint a Puskás. Összesen 85,5 milliót fizetett be az összes első osztályú klub, míg a bevételeik 15 milliárd forintot értek el. Ez 0,5 százalékos adókulcs. A csekély adót a különböző adóalapot módosító tényezők indokolják.
A bérek utáni járulékok befizetésével jóval nagyobb összeget kellett kicsengetnie a kluboknak, összesen 2,1 milliárdot 2017-ben, a klubok összesített bérköltsége 12,2 milliárd forint volt. A legtöbbet az FTC költötte járulékra: 407 milliót fizettek be 2,4 milliárdos bérköltség után, második a Vidi (370 m/2,17 mrd), harmadik pedig a Puskás Akadémia (261 m/1,22 mrd).
Egyéb adók címén a Puskás Akadémia fizetett 33,3 milliót helyi iparűzési adóként, 65 milliót reklámadóként, 5,3 milliót rehabilitációs hozzájárulás címén. De az MTK is fizetett 4 millió forint reklámadót.
Összesen a klubok 2,55 milliárd forintot fizettek adók és járulékok címén. A legtöbbet a Mol Vidi (529 millió), a legkevesebbet a Kisvárda (42 millió).