Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Máris beárazta a tőkepiac a takarékszövetkezeti integráció péntek délutánra időzített bombasztikus bejelentését. E szerint a bank körül alakulhat ki egy olyan méretű pénzintézet, amely idővel Csányi Sándor OTP-jének a kihívója lehet.
Kitört a Takarék Jelzálog Bank (egykori FHB) tőzsdei árfolyama: csütörtök délutántól féktelen száguldásba kezdett, mintegy 170 forintos emelkedéssel 820 forintos szintre is került. Két nap alatt összesen 32 százalékot emelkedett a részvény, amellyel utoljára 2015-ben kereskedtek ezen az árszinten.
Mindez annak köszönhető, hogy kiszivárogtak a takarékszövetkezeti csoport ma délutánra összehívott sajtótájékoztatóján közlendő – és az előtte rendezett rendkívüli közgyűlésen tárgyalandó – hírek: az állami kontroll alatt működő, Mészáros Lőrinccel egyre több üzleti szálon összefonódó integráció több lépésben egyetlen óriási kereskedelmi bankká szerveződne.
Renegátból katona
Az ötlet nem új, a nemrég elhunyt Demján Sándor vagy a két éve kormányzati körökben kegyvesztetté vált és stratégiai érdekeltségeiből kiebrudalt Spéder Zoltán nagyvállalkozó is dédelgetett hasonló álmokat. Azokat most a csoport első számú vezetője, Vida József – Mészáros Lőrinccel a háta mögött – talán meg is valósíthatja. Feltéve persze, hogy a sajátos életszemléletet valló, a citybeli bankárklubból kilógó menedzser iránt a továbbiakban is töretlen marad a bizalom. (A róla készült portré a HVG e heti számában olvasható.)
A tőzsdei spekulánsok ugyan jól értesültek, de az előkészületek a legnagyobb titokban folytak: a héten köttetett meg egy szerződés a Vida vezette B3 Takarék és a Kinizsi Bank között az utóbbi ügyfélportfóliójának az átruházásáról. A több mint 30 milliárd forintos mérlegfőösszegű Kinizsi Bank ügyfeleinek betét-, illetve hitelállománya kerül át, ami a teljes mérlegének közel a 90 százaléka. A hvg.hu értesülései szerint a Kinizsi ezek után pénzügyi társaságként működik tovább, fő tulajdonosa, a már eddig is a háttérből navigáló Lakatos Antal pedig teljesen kivonul a takarékszövetkezeti integráció életéből. A részleteket hétfőn jelentik be a Kinizsi Bank veszprémi központjában.
Pedig Lakatos korábban történelmet írt a Kinizsivel: 2007-ben elsőként alapított bankot takarékszövetkezetből (az egykori Nagyvázsony és Vidékéből), és már egészen fiatal bankemberként is a szószólója volt a takarékszövetkezeti szektor modernizálásának, bankszerűvé tételének, a hagyományos tulajdonosi struktúra és az egy tag egy szavazat elv megtörésének, a helyi komaságok okán zajló kockázatos hitelezés beszüntetésének. Az Orbán-kormány által 2013-ban kitalált kényszerintegrációból azonban nem kért, ki szeretett volna maradni belőle, de – hiába indított tucatnyi pert emiatt – nem sikerült. Így végül arra kényszerült, hogy végképp feladja az önállóságát. Mint ahogy ezt az elmúlt években sorra megtették a kevésbé harcos takarékszövetkezetek vagy az azokból lett bankok – így csökkent le az idénre több mint 120-ról 13-ra a létszámuk, amihez két együttműködő bank (a Pannon és a Mohácsi Takarék) tartozik még.
Rivális az OTP-nek?
A Kinizsi-sztori azonban csak egy köztes, kis lépés a megabank összegyúrása felé. Vida József és csapata ma délután várhatóan radikális összevonásokról számol be, amelyek a 13 takarékot, a két bankot, a Takarékbankot és az egykori FHB Kereskedelmi Bankot érinthetik. A profiljánál fogva a jövőben is csoporton belül, de külön pénzintézetként működő Takarék Jelzálog Bank árfolyamát ez a hír rántotta most fel. A jelzálogbank amúgy a Spéder Zoltán irányítása alatti években sorozatosan termelt hatalmas veszteségek után éppen, hogy nyereségessé vált, miután a takarékszövetkezetek lettek az irányító tulajdonosok benne. (Emellett az államnak, pontosabban a Nemzeti vagyonkezelőnek is van tulajdonrésze benne, ha a tőzsdére bevezetett részvényeket nézzük, több mint 7 százalék.) A jelzálogbank konszolidálásának amúgy még Spéder három évvel ezelőtt kitalált – és végigvitt - receptje, a takarékszövetkezetek hathatós tőkeemelése volt a fő pillére.
Mindez azonban még kevés. A gazdasági élet szinte minden szektorában számottevő tényezővé váló, tőzsdei vállalatainak szintén napirenden lévő egyesítése révén valóságos cégbirodalmat építő Mészáros Lőrincnek egy hatalmas pénzintézetre is szüksége van. Erről a 24.hu írt először, még a nyáron. Logikus is – egyrészt, mert a nagybank nagyhatalom, másrészt, mert valakivel finanszíroztatnia kell egyre merészebb tranzakcióit.
Az összefonódás Vidáékkal már eddig is roppant sokrétű volt: amellett, hogy hitelt kap a csoporttól, részt vesz a takarékszövetkezeti integráció hatalmas – első körben 40 milliárd forintos – informatikai fejlesztésében, ezen túl a Takarékbank részvényes Mészáros Opus-Global nevű tőzsdei cégében, amelyben Vida még igazgatósági tag is.
A távolabbi – a hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint a következő 1-2 évben valóra váltandó – terv a felerészben Mészáros-befolyás alatt álló MKB és a még állami, ám a privatizáció küszöbén álló Budapest Bank beolvasztása a takarékcsoportba. Mindezzel – még a várható racionalizálásokat is belekalkulálva – legalább kétszer annyi fiókjuk lenne, mint a most 400 fiókos OTP-nek, bár az is igaz, hogy ez egyre kevésbé számít, hiszen a banki műveletek többsége személytelenül is megoldható.
A Budapest Bank eladását egyébként 2018 végére ígérte Varga Mihály pénzügyminiszter, de nagy a csend körülötte; felvetődött a tőzsdére vitel, az MKB-ba olvasztás, sőt a takarék-csoportba integrálás is. Mindegyik megoldás mellett számos érv és ellenérv lehet. Úgy tudni, a kormányzati körök szimpátiáját szintén élvező Hegedüs Éva többségi érdekeltségében álló és általa vezetett, a digitális megoldásokban éllovas Gránitbank beillesztése is felmerült e konglomerátumba.
Az önmagában is még mindig heterogén takarékszövetkezeti integráció, az idén nyáron megújított informatikájú MKB és a még a korábbi amerikai tulajdonos által kialakított technológiai rendszerrel dolgozó BB összeillesztése azonban nehézkes, hosszú évekig tartó és kétes kimenetelű feladat – kételkednek a szakértők. S nemcsak az informatikai különbségek, hanem az eltérő vállalati kultúra, hagyományok, ügyfélkör, üzleti profil miatt is.
Igaz, ami az informatikát illeti, arra Mészáros rágyúrt a stabil állami megrendelésekkel is bíró tőzsdei 4IG megszerzésével, aminek az átszervezése éppen most zajlik. Akárhogy is, Csányi Sándornak egyelőre nem kell megizzadnia az újabb konkurensjelölt ellen, az OTP kompakt, stabilan nyereséges, a digitális világban is jól mozgó pénzintézeti csoport, ráadásul nemcsak a magyar piacon, hanem a régió több országában is dolgozik. Amire egyébként a Csányit a leggazdagabb magyarok százas listájának az éléről lelökni készülő Mészáros Lőrinc is buzgón edz – úgy tudni az egyesítendő Opus Global és Konzum tőzsdei társaságok épp egy újabb nemzetközi roadshow-n népszerűsítik magukat a külföldi befektetőknek.
