Hiába támogatja a munkásszálló-építést a kormány, ezzel nem ellensúlyozhatja a csapást, amelyet a több százezer fős hiánnyal birkózó munkaerőpiacra a cafeteria-rendszer megcsorbításával mért.
Az eddigi 40 helyett csak 20 százalékos önerőt kell felmutatniuk a munkásszálló-építést vagy -felújítást vállaló önkormányzatoknak, a többit kifizeti az állam. Ehhez persze számos feltételnek eleget kell tenni, például megállapodni azokkal a munkaadókkal, amelyek a leendő szállót megtöltik – olvasható az e heti HVG Gazdaság rovatában.
„Háromszor annyit vesz el a kormány, mint amennyit a munkásszállóprogrammal ad” – kommentálta mindezt Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének leköszönő főtitkára. A baj sokkal nagyobb a munkaerőpiacon, mint ami a hivatalos statisztikákból kiderül. Dávid Ferenc úgy számol: mintegy 160–210 ezer, főleg szakképzett munkavállalót keresnek. Nemcsak orvos, informatikus, mérnök vagy óvónő nincs elég, hanem buszvezető, tűzoltó, pénztáros, pincér vagy gázszerelő sem.
A legjobban az állami szférában ég a ház. De az építőiparban sincs már semmiféle tartalék, az az építőipar, amely így annak ellenére került krízishelyzetbe, hogy dúskál a megrendelésekben. Már Ukrajnából sem jönnek vendégmunkások, inkább Szlovákiát és Lengyelországot választják a magasabb bérek miatt.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.