Az elektronikus megfigyelőrendszerek árának csökkenésével egyre több vállalkozás alkalmaz kamerarendszert. Figyelik a telephelyre belépő és távozó személyeket, a munkavállalókat, illetve a közlekedő ügyfeleket. A megfigyelésre sok esetben úgy kerül sor, hogy annak szükségességét előzetesen nem vizsgálják, abból kiindulva, hogy jobb, ha a munkáltató/vállalkozás/üzemeltető mindenről tud, illetve a felvétel bizonyos esetekben még jól is jöhet. Az elektronikus megfigyelés azonban személyes adatok kezelését is jelenti, hiszen természetes személyek képmását – esetleg hangfelvételét is – rögzítik. Ahhoz pedig, hogy erre jogszerűen kerülhessen sor, számos feltételnek meg kell felelni.

Először is, az adatkezelésnek a törvényben meghatározott céllal kell rendelkeznie, a kamera alkalmazásához nincs alanyi jogunk. Ilyen, törvényben rögzített indok az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyag őrzése, üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, illetve a vagyonvédelem. Az adatkezeléshez megfelelő jogalapot is találnunk kell. Míg a hatályos szabályozás szerint a jogalap az érintett megfelelő, előzetes tájékoztatását követően adott hozzájárulása, a GDPR alkalmazásától a jogalap már az adatkezelő jogos érdeke lesz.

Pixabay / Photo-Mix

Akármilyen jogalapra is támaszkodunk, az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés körülményeiről. Ennek keretében meg kell nevezni az adatkezelés jogalapját, jogos érdek esetén pedig a konkrét jogos érdeket is nevesíteni kell. Tájékoztatni kell továbbá az érintettet az adatkezelés céljáról, a felvétel tárolásának helyéről és időtartamáról, a megismerésre jogosult személyek köréről, a visszanézés és a felhasználás szabályairól, az adatbiztonsági intézkedésekről, valamint az érintetti jogokról. A tájékoztatást ráadásul kameránként külön kell megtenni. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamennyi kamerát azok látószögével együtt be kell mutatni az adatkezelésről szóló leírásban. Azt se felejtsük el, hogy a kamera közterületre nem irányulhat!

A felvételek megőrzésének lehetséges időtartamait a törvény rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani, mely alapján – felhasználás hiányában – a felvételt legtöbb esetben rövid időn belül törölni kell. Az adatvédelmi tájékoztatót munkavállalók vonatkozásában az intraneten, ügyfelek esetében a honlapon kell elhelyezni. Mindkét csoport esetében szükség van a tájékoztató helyszínen (munkahelyen/üzlethelyiségben/rendelőben) történő elérhetővé tételére és az elektronikus megfigyelés tényére való képi utalásra, figyelmeztetésre (például matrica vagy plakát kihelyezése) is.

Az adatkezelést 2018. május 24. napjáig be kell jelenteni a NAIH adatvédelmi nyilvántartásába, ezt követően azonban a nyilvántartás már az adatkezelő egyik saját kötelezettségévé válik.

Készüljön fel velünk a GDPR-ra! Rendelje meg kedvezményesen az ADATVÉDELEM A GYAKORLATBAN című kiadványt, vagy keresse az újságárusoknál.