Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Rácz Judit, a legnagyobb magyar online kozmetikai közösség megalapítója és a cosmed mozgalom hazai úttörője a világ legkelendőbb krémjeiről, csodatevő vegyületekről és arról, hogyan lesz egy informatikusból beauty geek.
„Fogyókúrás terméket sokkal hitelesebben tudnék reklámozni, mert az arcbőröm épphogy megüti az átlagos szintet, pedig rengeteg munkát teszek bele. De látnotok kellene, honnan indultam” – meséli Rácz Judit, aki pattanásos bőrét évekig hiába kezeltette bőrgyógyászokkal. „Roaccutent (a retinoidok gyógyszercsoportjába tartozó A-vitamin-származék – a szerk.) és fogamzásgátlót szedtem, szörnyű mellékhatásokkal, kevés eredménnyel.” Juditnak végül a tudatosság és a klinikai hatóanyagok segítettek: "Nagyon alaposan utánajártam, mit mivel kenjek magamra, hány százalékban, mennyi ideig. Végül a szalicilsav-benzolperoxid kombinációja segített." A megszerzett tudást másokkal is meg akarta osztani, ebből született a Krémmánia oldal, mely a legnagyobb hazai online kozmetikai közösségé nőtte ki magát.
Judit a Budapesti Műszaki Egyetem végzett informatikusként – „summa cum laude, erre nagyon büszke vagyok” – majd a férjével a Google-nél gyakornokoskodtak. „Én programoztam a Gmail chatjében a smiley-gombot”, de a sikerek ellenére sem akartak Amerikában élni, így Zürichbe költöztek, ahol Judit IT-tanácsadóként dolgozott. „Nyolc hónapos volt a lányunk, amikor úgy döntöttünk, hazajövünk. Mindenki bolondnak tartott minket, de mi úgy gondoltuk, ha most nem költözünk vissza, akkor már soha.”
A Krémmánia nevű közösségi véleményező oldalt és a hozzá kapcsolódó blogot 2010-ben még Svájcban kezdte el fejleszteni. „Rájöttem, hogy minden tudományos tanácsot angolul olvasok, magyarul semmi sincs az interneten.” Az oldalra feltöltött összes terméket Judit adminisztrálta be, emiatt több ezer INCI-listát (a kozmetikumok összetevőinek listája – a szerk.) tanulmányozott át. A blogban pedig olyan témákat járt körül, mint a kémiai hámlasztás, a retinoidok vagy a C-vitamin szerepe, illetve a fényvédelem fontossága – csupa olyan információ, mely Magyarországon egyelőre csak egy szűk, a bőrápolást saját bőrproblémái vagy maximalizmusa miatt komolyan vevő szűk réteg számára ismert.
A Krémmánia közössége az első néhány, lassabb hónap után villámgyors fejlődésnek indult. „A svájci munkámat a kezdeti lelkesedés lelohadása után egyre kevésbé szerettem, a Krémmánia viszont nagyon pörgött, így ez is a hazatérésre ösztönzött.” Kétéves volt az oldal, amikor Judit meglátta a felhívást, hogy kedvenc amerikai krémmárkája partnereket keres Európában. Így lett az Oprah Winfrey által csak „Cosmetic Cop”-nak nevezett Paula Begoun márkájának forgalmazója, mely a cosmed vonalat képviseli, azaz nem natúrtermékeket gyárt. "Egyszer írtam egy blogbejegyzést arról, miért nem használok natúrkozmetikumokat; elképesztő indulatokat kavartam vele. Magyarországon az emberek többsége még mindig azt gondolja, ha valami natúr, az automatikusan jobb is.”
| A cosmed mozgalom fekete báránya, avagy a parabénpara |
Egy 2004-es, 20 mellrákos betegen végzett kutatásban összefüggést véltek felfedezni a parabének és a rák kialakulása között. A parabéneket addig előszeretettel használták élelmiszerek és kozmetikumok tartósítására, hatásfoka ugyanis magas, előállítása olcsó, allergetizáló hatása pedig elenyésző volt. A kutatás annak ellenére nagy port vert fel, hogy hiányzott a kontrollcsoportos vizsgálat (azaz nem vizsgálták, hogy egészséges mellszövetekben milyen mennyiségben lelhető fel parabén). „Egyszerűbb volt egy másik tartósítószert használni, mint meggyőzni az embereket, hogy semmi baj a parabénnel” – mondja Rácz Judit. Azóta jellemzően phenoxiethanollal tartósítanak, a hatályos uniós szabályozás szerint pedig a parabének egyenkénti aránya a kozmetikumokban legfeljebb 0,4 százalék lehet. Az unió viszont tavaly nyáron azt is kikötötte, 2019 nyarától nem szabad ráírni a termékekre, hogy parabénmentes, ezzel ugyanis ok nélkül a parabének rossz hírét keltenék. |
A Helia-D tulajdonosa nagyon hamar, szinte az indulásakor felfigyelt a Krémmániára, és a Facebokon írt Juditra, de a levél spambe ment. „Három hónap múlva vettem észre a levelet, de akkor még Zürichben dolgoztam. Két év múlva jöttünk haza, akkor megint keresett Péter, hogy találkozzunk; azt szerette volna, ha segítenék a termékfejlesztésben. Magamat is megleptem, mikor azt mondtam, én inkább egy saját márkát szeretnék fejleszteni. Péter rábólintott, de nekem aztán majdnem sikerült lebeszéltem magam erről az egészről.”
Fél év múlva mégis belevágtak a Geek&Gorgeous fejlesztésébe, de az igazi nehézségek még csak itt kezdődtek. „Hamar kiderült, hogy amit én szeretnék, az nagyon más, mint az itthon megszokott szemlélet és formulák. Az első fejlesztéseket feladtuk, a három elkészült termék pedig közel két évig készült.” Judit hetente járt a veszprémi laborba tesztelni: „Ebben éppúgy el lehet fáradni, ahogy a parfümőr sem tud túl sok terméket kipróbálni egyszerre. A fejlesztők általában a kezükre teszik a krémeket, én viszont a saját arcomra.”
Judit, aki nemrég iratkozott be egy londoni kozmetikai vegyészképzésre, végül budai otthonában is berendezett magának egy kis labort az előtanulmányok elvégzésére: „Nem tudok stabilitástesztet csinálni, számos eszközöm hiányzik, de arra nagyon jó a házi labor, hogy nem heti egyszer kell 30 félét tesztelni, hanem akár minden nap ki tudok próbálni egy-két formulát.” A hatékonyságot minimum három hónapig tesztelik a veszprémi laborban az adott bőrtípussal vagy bőrproblémával rendelkező embereken. A tesztcsoportok száma nagyon változó, a kozmetikai ipar ebben a tekintetben ugyanis meglepően lazán szabályozott. „A nagy cégek több emberen tesztelnek, a kicsik kevesebben. En a néhány tízes nagyságrenddel a középszintet ütöm meg.”
Judit a Krémmániát végül négy év után, 2014 tavaszán adta el a Central Mediának: akkoriban havi 200-250 ezer egyedi látogatója, 35 ezer termék és 220 ezer felhasználói véleménye volt, ezek a számok mostanra megháromszorzódtak. Új cége, az egy éve alapított Skinsmart 10 ezer regisztrált vásárlót számlál, és több mint 40 ezer rendelést teljesített. A 2017-es árbevételt 150 millió forint fölé várják a tavalyelőtti 114 millió forint után.
A Skinsmart még erőteljesebb növekedésének egyébként jelenleg az állandó készlethiány szab gátat. A kanadai Deciem The Ordinary nevű termékcsoportja, mely a teljes kozmetikai ipart forradalmasította azzal, hogy majdnem tizedannyiért kínál olyan összetevőket tartalmazó krémeket, melyek eddig csak high-end termékekben fordultak elő, nem tudja kielégíteni a keresletet. „Több pénzem áll Deciem-rendelésekben, mint amennyit az irodafelújításba öltünk. De mivel hetente 1 millió dollárnyi fogy a termékeikből a Sephorában (amerikai drogérialánc – a szerk.), nyilván oda küldik a készletet, nem pedig Rácz Juditnak Budapestre.”
A fogyasztók sokszor nem tudják megítélni, hogy jó-e az adott krém. „Nem attól minőségi egy készítmény, hogy milyen az illata vagy az állaga, vagy hogy kellemes érzés-e a használat pillanatában.” Judithoz az amerikai szemlélet áll közel, ahol nagyon tudatosan állnak a bőrápoláshoz: „Ha megkérdezed az utca emberét, mi az a tretinoin vegyület, tudni fogja, mert ő a bőrgyógyászával azt íratja fel magának anti-aging krémként.” A hazai krémkultúrát viszont a francia ipar befolyásolta, melyben sokkal nagyobb hangsúlyt kap a krémek illata, állaga. „Tretinoint használni szívás: sok esetben túl kell esni egy romló, hámló szakaszon. Franciaországban vagy Magyarországon erre nem lenne vevő, itt inkább egy azonnal kellemes érzést nyújtó krémet választanak, mely olyan, mint a csoki: illatos és finom, az pedig már másodrangú kérdés, hogy hosszabb távon hasznos-e.”
