Idén már fejenként 1 242 000 forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie annak a cégnek, amelyik nem alkalmaz megfelelő számú megváltozott munkaképességű személyt. Ez az összeg 29 százalékkal magasabb a két évvel ezelőtti, és 8 százalékkal a tavalyi értéknél – derül ki a Trenkwalder összesítéséből.

Ez a tény, valamint az egyre nyomasztóbb általános munkaerőhiány egyes területeken gyakorlatilag teljes foglalkoztatást eredményezett ennek a munkavállalói csoportnak is. A cégek ugyanakkor az egyre nehezebbé váló toborzás helyett rehabilitációs átvilágítással is megoldhatják ennek az összegnek a befizetését: egy-egy ilyen audit a dolgozóknak akár több mint 5 százalékáról is feltárhat kedvezményre jogosító tartós betegséget.

Minden társaság, amely 25 főnél nagyobb létszámmal működik, ám az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a hiányzó létszám után fejenként évi 1 242 000 forintot köteles rehabilitációs hozzájárulás címén az állam számára fizetni.

Egyes régiókban – elsősorban a Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon – még mindig sok megváltozott munkaképességű személy keres állást, ugyanakkor az ország többi részében igen magas, akár 70 százalékot is meghaladó mértékű, ami e kör alacsony mobilitási képességeit ismerve igen magasnak mondható. A cégek egyre gyakrabban hiába keresnek egy adott pozícióra ilyen munkatársat.

A munkáltatók számára a felvételen kívül további megoldást kínál saját dolgozóik rehabilitációs átvilágítása, amely a demográfiai összetételtől függően a meglévő dolgozók 1,5-6 százalékáról derít ki valamilyen tartós betegséget. Kevesen tudják, hogy egyes tartós egészségügyi problémával élő dolgozók jogosultak arra, hogy a minimálbér 5 százalékát, vagyis az idei évben havi 6 900 forintot a saját személyi jövedelemadójukból levonjanak. Ráadásul ez az összeg akár 5 évre visszamenőlegesen is jár, ami 400 ezer forint feletti összeget is jelenthet A jogszabály több olyan, látszólag enyhe, hétköznapi betegségnek számító egészségügyi problémát is ebbe a körbe sorol, mint a laktózintolerancia. a cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.

A rehabilitációs átvilágítások során gyakori eset, hogy bár a munkavállaló és a munkáltató is ismerik a problémát, de azért nem élnek a jogszabály által biztosított lehetőségekkel, mert nincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen jelentős kedvezményeket biztosíthat számukra.

Az elmúlt években elvégzett, több mint 8000 munkavállalót érintő, a Trenkwalder által végzett rehabilitációs átvilágítások során kiderült, hogy a problémák közel fele mozgásszervi eredetű, további egynegyed részük valamilyen keringési rendellenességre vezethető vissza, és a fennmaradó mintegy 30 százalékba tartoznak a daganatos, pszichés, illetve immunológiai, főként allergiás jellegű tüneteket mutató betegségek.