Vállalkozás hvg.hu 2017. december. 13. 18:37

Civilek: Blokkolással fenyegeti a Twittert az orosz állam

Tizenegy szervezet oldalát kéne letiltani a közösségi média bizonyos szereplőinek Oroszországban. Állítólag a Twittert blokkolással fenyegetik. Fokozódik a civilpara Oroszországban.

Az orosz tömegkommunikációs és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) azért fenyegeti többek közt a Twittert és egyéb közösségi oldalt, mert az országban nemkívánatosnak minősített szervezetek oldalainak eltávolítását szeretné elérni. Ilyen a Mihail Hodorkovszkij által alapított és finanszírozott Nyitott Oroszország is, amely úgy tudja, a Twittert is fenyegeti az állam.

Az indoklás szerint a tájékoztatási és információtechnikai törvény előírja az azokhoz a honlapokhoz való hozzáférés blokkolását, amelyek tömeges rendbontásra, szélsőséges tevékenységre, törvényellenesen megtartandó tömegrendezvényekre hívnak fel, vagy amelyeken az Oroszországban betiltott külföldi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetek anyagait közlik. A főügyészség egyébként arra kérte a hatóságot, hogy tiltsa le mind a tizenegy, Oroszországban nemkívánatosnak minősített szervezet weboldalait.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.