Bár az utóbbi időben gyakran esik szó a családi vállalkozásokról, tulajdonképpen semmit nem tudtunk róluk, nem állt rendelkezésre pontos adat a létszámukról sem - ezzel indokolta Radácsi László, a Budapest LAB igazgatója és a Budapest Gazdasági Egyetem kutatási program vezetője, hogy miért volt szükség az idén nyáron indult felmérésre.
A nemzetközi gyakorlat 56 meghatározást ismer. A kutatás végül azokat a cégeket tekinti családi vállalkozásnak, amelyek önmagukat családi vállalkozásnak tartják, vagy ahol a cég legalább 51 százaléka egy család tulajdonában van és a család részt vesz a vállalkozás irányításában vagy a családtagok alkalmazottként részt vesznek a vállalkozás működtetésében, vagy a vezetést és a tulajdont is részben vagy teljes mértékben a családon belül kívánják átadni- írja a napi.hu.
Mindezek alapján úgy látják, hogy a vizsgált magyar kkv-szektor 58 százaléka számít családi vállalkozásnak, azaz mintegy 29 500 ilyen céget azonosítottak, melyek leginkább a feldolgozóiparban, az egyéb szolgáltatási szektorban, illetve tudományos-műszaki tevékenységet végeznek.
A kutatásból kiderült az is, hogy ezek a kkv-k jellemzően néhány embert tartanak el, a mintába például már nem tudott bekerülni 200 főnél nagyobb vállalkozás.
A 3 fő alatti cégek, illetve azok, amelyek nem érik el az évi 50 millió forintos bevételt, nem tartoznak bele a kutatás célkeresztjébe, ahogy a nagyvállalatok sem.
Attól, hogy ott dolgozik az anyós és a gyerek, sokan nem tartják magukat családi vállalkozásnak - mondta a lapnak Radácsi, aki szerint, ha idővel megéri majd ebbe a körbe tartozni - például valamilyen adózási, vagy közbeszerzési előnyt miatt -, akkor várhatóan többen fogják magukat annak vallani.
Sokatmondó adat az is, hogy a családi vállalkozások 20 százaléka semmilyen pénzügyi eszközt nem használ a cége fejlesztéséhez, 26 százalék a folyószámlahitelekben, 21 százalék tulajdonosi kölcsönben hisz, míg 7 százalékuk vallotta be, hogy a családtól is kapott kölcsönt.
Érdekesség, hogy termékével vagy szolgáltatásával a kkv szektornak mindössze 28 százaléka lépett új piacra, így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek kétharmada még csak nem is gondolt eddig exportra - emelte ki a kutatás vezetője. A teljesítményt sem szeretik ellenőrzni, hiszen mindössze 30-40 százalékuk fordít erre figyelmet.
Mindezek ellenére az alkalmazottak 66 százalékát képzik, ám minél feljebb megyünk a hierarchiában, úgy csökken ennek aránya. "A cégek negyedénél tehát semmilyen képzés nincs, még tűzvédelmi sem" - jegyezte meg Radácsi.