„Hogy miért adom az áfacsökkentés után ugyanannyiért a csirkemellet, mint karácsony előtt? Mert az alkalmazottak bérét muszáj volt felemelnem, és januárban adót kell fizetnem” – magyarázta a HVG munkatársának a Vámház körúti vásárcsarnok egyik árusa. A baromfihús és a tojás áfája januártól 27-ről 5 százalékra zuhant, így e termékek fogyasztói árának ezzel arányosan kellett volna mérséklődnie. Nem mindenhol történt így. Emiatt a nemzetgazdasági tárca megfenyítette a bolttulajdonosokat: ha a húsárak alakításában kartellt vél felfedezni – azaz a kereskedők összefognak, hogy az adóelőny az ő zsebükbe vándoroljon –, akkor a versenyhivatal ellátja a bajukat. Csakhogy éppen az összejátszásra elvileg képes nagy áruházláncok engedték át vevőiknek az áfanyereséget. A magasabb árszinttel működő, független kisboltok és piaci árusok esetében pedig képtelenség kartellt felfedezni.

Egymásra licitálnak a nagyobb kereskedőláncok, hogy melyik ad extra engedményt csirkecombból vagy darált pulykahúsból. Az Aldi például minden versenytársat überelve 22 százalékos csökkentést jelentett be 31 termékére, ráadásul hosszabb távra ígért alacsonyabb árakat. A Spar, az Auchan, a Lidl és a Tesco is látványosan engedett a tavalyi árakból, így például a csirkemell kilónkénti ára ezekben az áruházakban jellemzően 999 és 1330 forint közt ingadozott a HVG múlt heti szemléje során. Tavaly ilyenkor helyenként 1500–1800 forintot is elkértek érte. A csirkecomb kilója jellemzően 500–600 forintot kóstál, a Spar és az Auchan üzleteiben pedig egyaránt 619 forintért kínálják a tavaly téli 759, illetve 849 forint után. A pulykamell ára 2000 forintról 1500-ra esett az egyik hipermarketben, a darált pulykahúst ugyanitt 589-ről 449 forintra árazták le. Mindez fellendítette a forgalmat: a Spar egyik-másik olcsóbbá váló csirkehúsféleségnél 80 százalékos forgalomnövekedést mért januárban, a CBA-ban egyes termékekből másfélszeresre ugrott a kereslet.

Más kérdés, hogy ilyen növekedés mellett az üzletláncok hosszú távon is ragaszkodnak-e a mostani alacsony árakhoz. „Ha a beszállítók emelnek, az minden kereskedőt drágításra kényszerít majd, összejátszás nélkül is” – vetíti előre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, hogy előbb-utóbb valóban kialakulhat kartellgyanús helyzet. Mint tavaly a sertéshúsnál: a 27-ről szintén 5 százalékra levitt áfa ellenére a nyári hónapokban újra hízni kezdtek az árak. „A német tőzsdén tavaly február és idén február között 19,8 százalékos volt az árváltozás, ami a magyar piacon is érződik, mivel a tenyésztők a tőzsdei árakhoz kötik az átadási áraikat” – magyarázta a drágítást az Auchan.

Drámaibb oka van a kacsa- és libahús, illetve -máj mostani drágulásának. A vándormadarak terjesztette madárinfluenza miatt a tenyészetek az állomány jelentős részét megsemmisítették. „Hatodik hete nem tudunk naposkacsákat és -libákat kihelyezni a bértartókhoz, holott korábban heti 5-6 ezer hízónak való baromfit adtunk nekik” – panaszolja Papp Lajos, a Komlósi Lúd Kft. ügyvezetője. Szerinte egy évbe is beletelhet, amíg újra a szokásos mennyiségű kacsa- és libamáj, illetve -comb lesz az üzletekben. Az árak 30-40 százalékkal emelkedhetnek, vagyis az áfacsökkentés ellenére magasabbak lesznek a tavalyinál. A budai Fény utcai piacon például tavaly karácsony előtt 2200 forintba került a kacsamell kilója, most 2400 forintot kérnek érte.

„A heti háromszori szállítás helyett már csak egyet vállalnak partnereink. Pár héten belül elfogynak a tartalékok” – mondja Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője. Importról szó sem lehet, mivel a magyarországi kacsa-liba felhozatal négyötöde Franciaországban, Japánban és más ázsiai országokban köt ki.

„A szabad levegős, kifutós tartás háttérbe szorul, már a 2006-os madárinfluenza után sorra jelentek meg olyan tenyésztők, akik a teljesen zárt, intenzívebb nevelés hívei” – mondja Kollár Csaba, a Mizsetáp Kft. ügyvezetője. Ezzel pedig a hús és a máj élvezeti értéke is csökken – teszi hozzá –, így ha jut is a karácsonyi asztalra kacsamell vagy libamáj, aligha lesz olyan zamatos, mint a korábbi években.